Leírás
Csopak község a Balaton északi partján fekszik, lakossága 2148 fő. A település az őskor óta lakott, ám nevének eredete bizonytalan, a „Chopok” névváltozat a 13. századra nyúlik vissza. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. (Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.)
Csopak címerének hátterében a hat kék-ezüst hullámos sáv a Balatont idézi. A címerpajzs közepén látható aranyszínű, ágaskodó, kétfarkú oroszlán a Csopakon élt nemesség középkori pecsétjéről származik. A címerpajzs mögött lévő szőlőlevél jelképezi a szőlőművelést, mely a község területén a római kortól fő megélhetési forrása volt a településen élőknek. A borászat jelentősége máig kiemelkedő, hiszen 2012-ben a csopaki borászok létrehozták a Csopaki Kódexet, ami egy egyedi eredetvédelmi rendszer, mely az országos szintnél sokkal szigorúbban szabályozza, hogy milyen bort lehet csopakinak hívni.
A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. A Kövesd faluban 1363-ban már állt Szent Miklós-templom romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg. További nevezetességek, melyeket érdemes felkeresni: a romantikus-neogót stílusú Ranolder kastély, ami Ranolder János püspök kedves nyaralója volt; az Angolkisasszonyok Apácarend egykori nyaralója, ami 2005 óta Balatonfelvidéki Nemzeti park Igazgatósága tulajdonában van, a Plul vízimalom, ami ipari műemlék és helytörténeti gyűjtemény is egyben, illetve a 2015-ben felújított Csákány-hegyi kilátó, ami 1972 óta kedvelt kirándulóhely. Végül, de nem utolsó sorban sokak kedvence a csopaki községi strand, ami 2019-ben kiérdemelte a legjobb balatoni strandnak járó elismerést a Balatoni Szövetségtől.