Badacsonytomaj

Badacsonytomaj 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját. Az alábbiakban a város helytörténésze ír a névadóról, a Tomaj nemzetségről:

Településünk névadója a Tomaj nemzetség Tanuzaba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Mivel Heves megyében az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony besenyő sógorságához tartozott.

Tanuzaba fia Urkund volt, és Urkundnak a fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.

Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás.

Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.

Az 1550 körül élt ferences Laskai Osvát magyar nyelvű Szent István oficiumában, nem tudni milyen forrás alapján azt állítja, hogy a somogyiak mellett zalaiak is harcoltak Koppány seregében. Ha ez igaz, akkor csak Bulcsú utódairól, a Vérbulcsú nembéliekről lehet szó, akiknek aztán maradék szállásai köré István Tomaj vezért ültette, szemmel tartandó a megbizhatatlanná vált Vérbulcsúkat.

Így kerülhetett a Vérbulcsú-Lád nemzetség szomszédságába Tomaj vezér Badacsonyban is, ahol a hegy déli oldalát a Vérbulcsúk birtokolták a honfoglalás óta.