Nincsenek oda a siófokiak a “luxus-lakótelep” terveitől

Az egyetlen terület a Balaton-parton Siófok, ahol engedélyezve van 24 méteresnél magasabb objektum építése. A befektetők számára csábítóak a feltételek, a helyiek viszont egyáltalán nincsenek elragadtatva a beépítéstől, de az anyagilag amúgy is nehéz helyzetbe került önkormányzat a kártérítésektől tartva inkább egyfajta csendes pártatlanságot választott – fogalmazott a hvg.hu.

“A Balaton legbrutálisabb építkezését tervezik egy közcélra épült szolgáltatóközpont lerombolásával” – mondja Kókány Tünde, egy siófoki magasház lakója, arra utalva, hogy újabb magasházakat, 9 és 10 szintes tömböket építenének a szomszédjukba. Az épületek a balatonvilágosi, nagy port kavart “betonszörnynél” is magasabbak lennének, ráadásul kisebb alapterületen. A helyiek azt mondják, olyan szocreál jegyeket viselő, fehér paneltömbökről van szó, “amelyeket a Balaton körül mindenki inkább már elfelejtene”.

Siófok üdülőövezetében járunk, a Balaton leghosszabb szabadstrandjától alig néhány száz méterre. Itt, az Aranyparton, közvetlenül az önkormányzat tulajdonában lévő Galerius fürdő mellé tervezik – ahogyan a helyiek mondják – az „ikertornyokat”. Népszerű területről van szó, nyáron, a főszezonban annyi itt a turista, hogy szinte egy törölközőt sem lehet letenni, az emberek libasorban mennek a közeli vasútállomástól a partig. Most kihalt minden, a büfék zárva, a parton mindössze öt-hat ember sétál. „2002 előtt kezdődtek a tárgyalások az önkormányzat és a befektető között” – meséli egy, az önkormányzati ügyekre rálátó helybeli, aki azt kérte, nevét ne említsék. Az akkoriban kihasználatlan, de értékes területért a 2008-as ingatlanválság előtt egy izraeli befektetőcsoport jelentkezett, „azt mondtuk, hogy akkor adjuk el a területet, ha van egy olyan építési terv, amiben meg tudunk egyezni, akkor azt támogatjuk”. Évekig tartó tárgyalássorozat és tervezés után arra jutott az önkormányzat, hogy a terület háromnegyedét eladja, és a beruházóval kialakít egy alváros-központot, négy társasházzal és egy szolgáltatóközponttal, utóbbiban üzletek, posta, bank, gyógyszertár, étterem, játszóház kapott volna helyet. Még a kaszinó ötlete is szóba került. „A tervekben közmegegyezés volt a városban. A helyiek kifejezetten örültek az elképzelésnek, jó ötletnek tartották” – emlékszik vissza.

Hogy-hogy 24 méter magas toronyház is építhető?

2004-től 2020-ig négy magasházat fel is építettek, összesen 488 lakással és a kereskedelmi központ is elkészült. A projekt – részben az ingatlanválság miatt – többször is gazdát cserélt, és csak úgy tudták befejezni, hogy a beruházó akkor új építési engedélyt kért, amihez az önkormányzatnak módosítania kellett a helyi építési szabályzatot. Időközben ugyanis 2005-ben életbe lépett a Balaton-törvény, amely megtiltotta, hogy ilyen magas házak épülhessenek a Balatonnál, és mindössze 14,5 méterben maximalizálta az építménymagasságot.

Az önkormányzat kifejezetten a Galerius-projektre vonatkozóan módosított a szabályozáson, egyúttal kikötötte, hogy toronyházas övezet csak azért jöhet létre a területen, hogy az épületcsoport egységes arculatát megőrizzék, és elkészülhessen a negyedik tömb is. Szakmai véleményben kikötötték azt is, hogy a korábbi állapothoz képest a terület beépíthetősége nem növelhető.

Az utolsó pillanatban az önkormányzat jól kihasználta ezt a lehetőséget, ehhez próbáltunk alkalmazkodni

– árulta el a hvg.hu-nak Szendrő Péter, Ybl-díjas építész, aki az eredeti terveket készítette. Az eredmény szerinte „a körülményekhez képest elviselhető” lett. Szakemberként már az általa tervezett házakat is meglehetősen nagynak tartotta, de a szabályozási terv szerint „lehetett ilyen épületeket tervezni”. Az új terv most az, hogy a kereskedelmi épületet lebontják, és a helyére újabb két, eddigieknél magasabb magasházat, összesen 140 lakást építenek, ám Szendrő szerint tudta és engedélye nélkül terveztette át az épületcsoportot a beruházó, megsértve ezzel a szerzői jogát. Csakhogy a szabályozás, ami ezt lehetővé teszi, máig érvényben van, ami azt jelenti, hogy a Balatonnál ez az egyedüli terület, ahol akár 24 méter magas toronyház is építhető.

Csöbörből vödörbe?

Ez úgy derült ki, hogy a lakók megszerezték a terveket, és – ahogyan a jogi képviselőjük, Dezső László fogalmaz – „akkor döbbentünk rá, hogy valójában milyen volumenű beruházást terveztek a szomszédunkban”. Lakossági fórum állítása szerint nem volt, a helyiek véleményét senki sem kérdezte. A két épület magasabb mint a meglévők, “pedig azok sem alacsonyak”. Ráadásul – teszi hozzá – ilyen beépítési mód az egész Balaton körül sehol nincs, ahol két egymás melletti telken hat toronyház építését engedélyezték volna. “Ez teljesen szembemegy a Balaton-törvénnyel, a józan ésszel és a közérdekkel” – mondják a lakók.

A helyiek azt is fájlalják, hogy minden ígéret ellenére egyetlen bolt sem nyílt a közelükben. Bár a szolgáltatóház elkészült, állítólag bérlők is jöttek volna, de szerződést végül senkivel sem kötött a beruházó. Az épület közvetlen környezetét felveri a gaz, az épületben máig ott van az építkezésről maradt sitt, hulladék. Egy bedeszkázott ajtó előtt megfakult tábla hirdeti: siófoki luxuslakások eladók.

„A környéken így máig nincs vásárlási lehetőség” – panaszolják. Ők azzal az ígérettel vettek itt ingatlant, hogy a Galerius fürdő melletti telken szolgáltatóközpont lesz, “szó sem volt arról, hogy a szomszédban – az egyébként is terhelt aranyparti szakaszon – panelépületeket húznak fel”. A terület vonzáskörzetében legalább kétezer ingatlan található, míg posta, gyógyszertár vagy egy nagyobb bolt nincs.

A teljes cikk itt olvasható.