Dió, alma és a fenyő – a karácsonyi ünnepkör eredetének jártunk utána

A karácsony a legmeghittebb családi ünnep, ehhez az időszakhoz számos hagyomány, szokás kötődik. Milyen történet kapcsolódik hozzá, miért pont fenyőfát díszítenek az emberek és pontosan mik is az ünnepi hetek fontos részei? Megmutatjuk!

Karácsony ünnepe szinte az egész Földön fontos esemény a családok és az egyház számára, de emellett az is igaz, hogy nem igazán sokat tudunk a pontos eredetéről. E cikkben erről, a szokásokról és az ünnep főbb szimbólumairól lesz szó.

Karácsony – egy kis eredettörténet

Bár karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, a december végi ünnep valójában régebbre datálódik, mint ez az esemény, és csak 336-ban kapcsolódott össze keresztény berkekben a Megváltó világra jöttével. Egyrészről az azt megelőző háromszáz évben Vízkereszt (január 6.) sokkal fontosabb ünnep volt, másrészt a pogányság idején december 17. és 24. között Szaturnália vagy épp Jul ünnepét tartották – hol a békét, hol a nap visszatérését ülték meg. 

Azzal kapcsolatban is viták vannak, hogy Jézus tényleg december 25-én született-e, de az első egyetemes zsinat Niceában lezárta ezt a kérdéskört, a ma ünnepelt nap lett karácsony napja. Onnantól kezdve az egyház egyre bővülő szokásokat kezdett kapcsolni ehhez az eseményhez, később pedig az emberek magánéletében is megjelentek a saját szokások, hagyományok.

Az ünnep főbb szimbólumai

• Karácsonyfa – örökzöld növényként a fenyő mindig az örök élet szimbóluma volt, a karácsonyfa állításának szokása azonban a 16. században a Német-Római Birodalomban jelenhetett meg. A gyertyákkal díszített fa innen jutott el Amerikába, és lassacskán már nemcsak az otthonok dísze volt ez az adventi időszakban, hanem az utcáké is. Az, hogy ki mikor állítja fel a fenyőt országonként és családonként is eltérő, leszedni azonban általában Vízkeresztkor szokták.
• Angyalfigurák – az örömhír hozói, akik a napkeleti bölcseknek, pásztoroknak, Máriának és Józsefnek elmondták Jézus Krisztus érkezését.
• Angyalhaj – a Jézus jászolában található szalma jelképe.
• Csillag – a Betlehem felett ragyogó csillag, mely mutatta a bölcsek számára az utat Jézushoz.
• Gyertya – a fény szimbóluma, mindemellett Jézus életútját is jelképezi, aki miután elvégezte feladatát, megsemmisült.
• Dió és alma – bölcsesség, a jövő nemzedékébe vetett hit szimbóluma.

Kihagyhatatlan szokások karácsonykor

Bár napjainkra kezdenek elkopni ezek a hagyományok, de még mindig sok helyen tartanak betlehemezést, énekelnek az emberek karácsonyi kórusban, állítanak betlehemi jászolt. Utóbbi Assisi Szent Ferenc nevéhez kötődik, így közel nyolcszáz éve az ő betlehemének mintájára állítanak a templomokban és köztereken ilyen installációt. 

Természetesen nem hagyható ki az ajándékozás sem, mely köré manapság a karácsonyi szertartások rendeződnek, a miselátogatás, az otthonok feldíszítése, és az országonként változó karácsonyi menüsor elkészítése és elfogyasztása. 

Akármilyen szokást is tartsanak, a lényeg mindenképp az, hogy ilyenkor szeretetben ünnepeljenek az emberek.