Járvány végezhetett a Balatonnál élő őskori néppel

A magyar tenger partjain már Krisztus előtt is virágzott a civilizáció.

Több ezer éve telepedhettek le a tó mellett, amely az életet adta, ám később mégis szerencsétlennek bizonyult a helyválasztás.

A Balaton környéke nagyon régóta lakott, és már a rómaiak idejében ismert és kedvelt üdülőhelynek számított, sőt, talán ókori épületeket is rejthet a tó mélye, hiszen a vízszint ingadozása akár több méter is lehetett az elmúlt évezredekben – számolt be a promotions.hu.

Azonban már ennél sokkal korábban, időszámításunk kezdete előtt élhettek a környéken különböző népek, melyek életében még a vadászat és a halászat játszott központi szerepet, így a Balaton letelepedésre tökéletesen alkalmas helynek bizonyult. Ekkoriban persze a vadregényes és mocsaras tó még teljesen más arcát mutatta, a kutatások szerint pedig az ősi telepesek a környéket is felfedezték, hogy további erőforrásokat találjanak.

A meglepő leleteket még 2003-2004 során, az M7-es autópálya építésekor fedezték fel. Összesen nyolc ember maradványait tárták fel, akiktől nem az akkoriban jellemző hamvasztásos módszerrel vettek végső búcsút, hanem egy gödörben temették el őket.

A jó állapotú csontvázakból a kutatók mintát vettek, a kormeghatározás alapján pedig kiderült, hogy a bronzkorban élhettek a telepesek, akik egy szörnyű betegségben veszthették életüket. Habár azt még nem tudták megállapítani, hogy milyen járvány tizedelte meg a lakosságot, az bizonyosságot nyert, hogy közvetlen a Kisapostag-kultúra leszármazottjaihoz tartoztak.

A populáció tagjai közül Európa-szerte találtak maradványokat, mint írták, későbbi csoportjaik más térségekben is megjelentek, így a mai Németország, illetve Csehország területén egyaránt. Habár mostanra – főképp az elmúlt négyezer év népességmozgásainak köszönhetően – szinte teljesen eltűntek a genetikai térképünkről ennek a populációnak a nyomai, a kutatók szerint leszármazottjaik hozzájárultak a modern magyar népesség genetikai alakulásához.