Boldoggá avatják Bódi Mária Magdolnát, a litéri vértanút

Boldoggá avathatják az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnát, miután Ferenc pápa május 23-án felhatalmazta a Szenttéavatási Dikasztériumot, hogy kihirdesse a boldoggá avatására vonatkozó dekrétumot – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Tóth Tamás, az MKPK titkára az MTI-nek elmondta: a boldoggá avatás várhatóan egy éven belül megtörténik. A szertartás helyszínéről és pontos időpontjáról később dönt a dikasztérium, de az elmúlt évtizedek tendenciája alapján valószínű, hogy Magyarországon, a Veszprémi Érsekség területén tartják majd.

Tóth Tamás felidézte: 1945. március 23-án két fegyveres szovjet katona támadt rá a Veszprém melletti Litéren, a kastély udvarán kialakított óvóhely bejáratánál tartózkodó asszonyokra, köztük Bódi Mária Magdolnára, aki – a többiek védelmében is – ellenállt, ezért lelőtték.

Halála után nem sokkal Mindszenty József bíboros, akkor még mint veszprémi püspök, kezdeményezte boldoggá avatását, de a kommunizmus évtizedei alatt nem lehetett lefolytatni az eljárás első, egyházmegyei szakaszát.

A rendszerváltás után 2011-től 2016-ig tartott az egyházmegyei eljárás, ezt követte a szentszéki szakasz.

Elmondta: a folyamat egy perre hasonlít, amely során történészek, teológusok vizsgálják meg az összegyűjtött dokumentumokat, érvelnek pro és kontra. Ezután ismerhetik el a jelölt vértanúságát, a vértanúság kimondásával pedig megnyílik a lehetőség a boldoggá avatásra. Amennyiben ugyanis – jegyezte meg – valaki vértanúhalált halt, a boldoggá avatáshoz nincs szükség egy hozzá köthető csoda igazolására.

Azzal tehát, hogy Ferenc pápa május 23-án elismerte Bódi Mária Magdolna vértanúságát, zöld utat adott a boldoggá avatásnak – tette hozzá Tóth Tamás.

Az MKPK nyári rendes üléséről szóló közlemény szerint a testület tanácskozásán Michael Wallace Banach apostoli nuncius azt mondta, Bódi Mária Magdolna élete “mélyebb gondolkodásra hív minket a vértanúság értelméről az egyház életében”.

A beszámoló szerint a püspökök testülete meghosszabbította Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök rektori kinevezését a Központi Papnevelő Intézetben, továbbá Török Csaba tévéreferensi kinevezését.

Kitértek arra: az MKPK a Pro Ecclesia Hungariae díj II. fokozatát adományozta a Magyar Kurír három újságírójának, Bodnár Dánielnek, Bókay Lászlónak és Mészáros Ákosnak a katolikus sajtóban végzett több évtizedes lelkiismeretes munkájuk elismeréseként. A díjakat Veres András, az MKPK elnöke adta át június 4-én Budapesten.

Július 28. és augusztus 4. között Rómában tartják a nemzetközi ministránstalálkozót, amelyen Magyarországról és a környező országok magyarlakta területeiről mintegy 1300 ministráns vesz részt. A csoport tagjai Ferenc pápával is találkozni fognak – írták.

Jelezték: idén szeptember 27-29. között Budapesten tarják a Katolikus Társadalmi Napokat (Kattárs). Az idei esemény jelmondata: “Légy jelen!”, a rendezvénysorozat központi témája a katolikus oktatás lesz.

A programban – a szentmisék és a dicsőítő est mellett – koncertek, kiállítások, konferencia, kerekasztal-beszélgetések és színpadi produkciók kapnak helyet.

A beszámoló szerint a Katolikus Karitász orvosmissziója túl van a 70. útján. A segélyszervezet havonta szervez alapvető egészségügyi szűréseket a határon túli magyarságnak és a Budapesten élő ukrajnai menekülteknek.
    A szünidőben országszerte Karitász-táborok várják majd a nélkülöző gyermekeket, amihez a segélyszervezet örömmel fogad pénzadományokat, hogy minél több rászoruló gyerek üdülhessen napközis vagy bentlakásos táborokban a Balatonnál és az ország különböző helyszínein – tették hozzá.