Különleges barokk mennyezet- és falképeket csodálhatnak meg a látogatók a veszprémi Érseki Palotában

Több megfejtésre váró rejtélyt is tartogattak a szakembereknek a közel 250 éves alkotások.

Befejeződött a 250 éves fal- és mennyezetképek restaurálása a veszprémi Érseki Palota dísztermében, így Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festőjének, Johann Ignaz Cimbalnak az alkotásait közel eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők. A Veszprémi Főegyházmegye már idén megnyitja a nagyközönség előtt az Érseki Palota leglátványosabb tereit, amelyeket havonta egyszer vezetett „sisakos túrán” nézhetnek meg a látogatók.

A világegyetemet körforgásban tartó kétarcú istenség, a négy évszakot szimbolizáló női és férfi alakok, a bolygók jeleit kezükben tartó puttók és egy titokzatos utalás a 18. században a palotát építtető veszprémi püspök, Koller Ignác születésnapjára – többek között ilyen részletek díszítik a veszprémi Érseki Palota dísztermének barokk mennyezeti festményét.

A közel 250 éves Érseki Palota a magyar barokk építészet egyik remekműve, amelynek belső tereit a veszprémi várnegyed megújításának részeként állítják helyre. Ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy ezután is elsősorban egyházkormányzati funkciókat lát majd el, egyes tereit és kertjét vezetett sétákon lehet majd látogatni. A Veszprémi Főegyházmegye azonban már idén megnyitja a nagyközönség előtt a palota dísztermét és további különleges tereit, amelyeket havonta egyszer vezetett „sisakos túrán” csodálhatnak meg az érdeklődők.

A titokzatos barokk műalkotás

A Várhegynek ezen a részén már a középkor óta püspöki palota állt, ám a török támadások miatt a püspöki rezidenciát Sümegre tették át, a veszprémi vár pedig csak a 18. században nyerte vissza korábbi szerepét. Ekkor építették újjá a Szent Mihály Főszékesegyházat, és ekkor épült meg Koller Ignác, akkori főpásztor megbízásából az új püspöki palota is, amelynek dekorációján a korszak kiemelkedő mesterei dolgoztak.

Egyikük Johann Ignaz Cimbal bécsi festő, akinek alkotásait számos hazai, ausztriai és csehországi barokk templomban és kolostorban megtaláljuk. A veszprémi Érseki Palota dísztermének 1770-es években készített festése nemcsak azért emelkedik ki életművéből, mert különösen jó állapotban maradt meg, hanem azért is, mert Cimbalnak ez az egyetlen világi témájú alkotása – amely ráadásul több, megfejtésre váró rejtélyt is tartogatott a szakembereknek.

A mennyezetkép – amelyen a csillagjegyek és az időjárás szimbólumai is láthatók – ugyanis nemcsak dekoráció, több jelentésrétege is van, a festményt akár antik mitológiai utalásokba rejtett püspöki hitvallásként is lehet értelmezni. Az alkotásnak ugyanakkor nemcsak a jelentése okozott fejtörést, Cimbal festéstechnikája is váratlan feladat elé állította a restaurátorokat.

„Sokáig úgy gondolták a szakemberek, hogy a festmény jellegzetes csillogása egy korábbi restaurálás következménye, valamilyen konzerválószer nyoma. Cimbal életművének vizsgálatakor azonban kiderült, hogy máshol is van hasonlóan csillogó mennyezetképe, amit freskótechnika helyett temperával készített. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy Cimbal Veszprémben is temperát használhatott a mennyezeti vakolaton, és úgy dolgozott, mintha vászonra festene, végül pedig az egész képet lelakkozta. Így érte el, hogy a színek a freskókhoz képest sokkal telítettebbek lettek, és megőrizték ragyogásukat. Ezt az összhatást állították most vissza a restaurátorok” – mondja Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.

A díszterem így ma már valóban lenyűgöző látványt nyújt: a barokk falképek a mennyezetképre irányítják a terembe lépők figyelmét, ugyanakkor hagyják érvényesülni azt a páratlan panorámát is, amely a város fölé magasodó erkélyről nyílik.