Az eredetileg úttörő táborként létrejött komplexum a kezdetektől a Dunai Vasmű tulajdonában állt, a dolgozók gyerekei pedig kedvezményesen üdülhettek a táborban nyaranta. Az építkezések 1969-ben zajlottak és egy évvel később meg is nyithatta a kapuit az ifjúsági üdülő, melyet kisvártatva összevontak a Balatonszéplaki Úttörőtáborral, így még több házzal bővült a létesítmény. A Vasműnek azonban sok borsot tört az orra alá az üzemeltetést infrastrukturálisan megoldani, így a terület egy részét bérbe adták.
A legnagyobb részt, étteremmel és vizesblokkal még mindig a vállalat birtokolta, ám a további két szekció fenntartásáért már Dunaújváros és Várpalota önkormányzatai feleltek. A rendszerváltás után az immár Dunaferr néven tevékenykedő cég továbbra is meg tudta őrizni a terület tulajdonjogát és Gyermek- és Ifjúsági Táborra változtatta a korábbi úttörő tábor nevét.
A ’90-es években a gyerekek mellett a fiatalabb felnőtt generáció is megtalálta magának a kellően eldugott, de a Balatonhoz mégis oly közeli egységet, többek között a PC Guru magazin is tartott számítógépes táborokat. Bár az érdeklődés mit sem csorbult, 2003-ban a Dunaferr mégis a tábor felszámolása mellett döntött (vélhetően financiális szempontok alapján). Egy pár évig még szó volt az újranyitásról, de a faházakat végül 2005-ben elbontották.
Fotók: kalandzona.blog.hu