Pénztárca-körkép: utánajártunk, mennyire takarékoskodik a magyar

Azt, hogy mennyire tudunk takarékoskodni, számos szempont befolyásolja: a jövedelmi viszonyaink mellett szerepet játszhatnak a pénzügyi ismereteink, a családi minták, a szokásaink, de statisztikailag az sem mindegy, hogy az ország melyik részén, mekkora városban élünk, sőt, az iskolai végzettségünk is hatással lehet a megtakarításunk mértékére. A jelenlegi gazdasági helyzet, a magas infláció és az elmúlt évek pénzügyi válságai szinte minden magyar háztartást negatívan érintettek, de vajon mennyire vagyunk tudatosak a takarékosság kérdésében? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.

Egy kis statisztika

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évről évre számos kutatást, felmérést készít a pénzügyi szokásainkról, idén először azonban a magyar lakosság pénzügyi egészsége is górcső alá került. A kutatásból kiderült, hogy a mutatókat az objektív tényezőkön – így az iskolázottságon, a jövedelmi helyzeten vagy a lakóhelyen – kívül szubjektív szempontok, így a mindennapos szokások is befolyásolják.

A reprezentatív kutatásban 1500, 18 és 79 év közötti magyar ember vett részt, az eredmények pedig a következőképpen alakultak: a magyar lakosság 14 százalékának kritikus, további 29 százalékának pedig sérülékeny a pénzügyi egészsége; elsősorban azok tartoznak ide, akik nettó 400 ezer forint alatti jövedelmű háztartásokban élnek. A legszélesebb kategóriába a mérsékelten kockázatos fogyasztók tartoznak, ők teszik ki a hazai lakosság 35 százalékát.

A pénzügyek feletti kontrollban jól teljesített a magyar lakosság, hiszen havi költéseit a magyarok 63 százaléka rendszeresen figyelemmel kíséri, 44 százalék pedig tervet is készít a kiadások és bevételek kezelésére; elsősorban a 30 alatti és a 70 feletti korosztály tartozik ide.

A lakosság mindössze 19 százaléka elégedett pénzügyi helyzetével, 55 százalék pedig úgy érzi, hogy anyagi helyzete korlátozza a céljai megvalósításában. A lakosság 20 százalékának komoly terhet jelent az adósságok – így a különböző hitelek– törlesztése, 5 százalék pedig nem is tud időben teljesíteni.

A fenti adatok mind szerepet játszanak a megtakarítási képességben: lássuk, hogy teljesítünk ezen a területen.

Hogyan takarékoskodik a magyar?

A fenti vizsgálat kiterjedt a „Megtakarítási képesség és törekvés” témájára is, ahol az eredményeket nem tekinthetjük jónak: a lakosságnak csupán 19 százaléka érzi úgy, hogy eléggé sikerül felkészülnie a nyugdíjas évekre. 49 százalékunk próbál meg rendszeresen pénzt félretenni, nagyjából 30 százalék azonban nem tud és nem is próbál megtakarítani sem rövid, sem hosszú távra.

A fentieknek némileg ellentmond egy másik, friss vizsgálat, mely a magyarok megtakarítási, befektetési szokásait vizsgálja. Ez alapján egyre többen – a válaszadók 84 százaléka – rendelkeznek megtakarítással, melynek havi átlagos összege 2024-ben meghaladja a 46 ezer forintot. A legtöbben a „hagyományos” módszereket részesítik előnyben, és megtakarítási számlán tesznek félre, egyre népszerűbbek azonban a nyugdíjpénztári megtakarítások, az értékpapír-befektetések és a kriptodeviza is.

Ennek csupán látszólag mond ellent az, hogy a háztartások 47 százaléka úgy érzi, az utóbbi időben romlott az anyagi helyzete, hiszen úgy tűnik, éppen emiatt válunk egyre tudatosabbá a pénzügyekben.

A megtakarítók 54 százaléka minden hónapban ugyanannyit tesz félre, 46 százalék pedig mindig azt, ami az adott időszak végén megmarad, 44 százalékuk azonban nem elégedett azzal az összeggel, amennyit meg tud takarítani. A legtöbben váratlan helyzetekre vagy pénzügyi tartaléknak tesznek félre, esetleg egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjtögetnek. A célok között negyedik helyen áll az időskori öngondoskodás, ezt követi a nyaralás, az elektronikai eszköz vásárlása, majd az önképzés.

Érdekes adat, hogy még mindig magas, 33 százalék azok aránya, akik spórolt pénzüket készpénzben tartják, ami jelentős emelkedés a 2019-ben mért 22 százalékos adathoz képest.

Tudatosabbá válunk

Kétségtelen, hogy ma is sok magyar család él igen nehéz anyagi körülmények között, a statisztikai mutatók azonban reménykedésre adnak okot. A rendszeres megtakarítás, a költségvetésünk figyelemmel kísérése és a tudatos, megfontolt személyi kölcsön
(THM: 11,1-22,4%, közzétéve: 2024.12.11.) és lakáshitel (THM: 7,5–8,6%, közzétéve: 2024.12.11.) igénylés mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az életszínvonalunk tartósan emelkedjen: továbbra is tartsuk szem előtt pénzügyi céljainkat, a személyi kölcsön és egyéb hitelek igénybevétele esetén pedig mindig gondoljuk át, hogy az milyen hatással lesz a mindennapi pénzügyeinkre,
így a jövő évi statisztikákban is kedvező adatokra számíthatunk.