Lézerrel pásztázták a keszthelyi Szent Miklós kápolna középkori freskóit

Lézerrel pásztázták a keszthelyi Szent Miklós kápolna középkori freskóit

Az épületet a település legelső épített emlékeként tartják számon.

Lézerszkenneres felmérés készült a Szent Miklós kápolnáról. A Keszthelyi Városvédő Egyesület ezzel egy fontos lépést tett azért, hogy dokumentálják az épületet, majd megkezdődhessen a restaurálása. Keszthely legrégebbi építészeti emléke bővelkedik a különleges belső és külső freskókban. A városvédők keresik a lehetőségét, hogy bemutatható legyen a kápolna – számolt be a tvkeszthely.hu.

Egy lézerszkenner pásztázta a Szent Miklós kápolna belsejét. Néhány másodperc alatt több millió pont 3D koordinátáját rögzített nagy pontossággal a berendezés. Április végén készült a felmérés, panorámafotót is készítettek. Így rögzítették a kápolna jelen állapotát. 

„Az egyesületünk saját költségen rendelte meg ezt a lézerszkenneres felmérést, amit igyekszünk majd felajánlani arra a célra, ami a kápolna jövőjét szolgálja” – nyilatkozta Béres Attila, az egyesület tagja. 

A városvédők kérésére a temetőt fenntartó VÜZ kipakolta a ravatalozáshoz itt tárolt eszközöket. A civilek pedig takarítottak, pakoltak. A későbbi tervezések megalapozásához nagyon hasznos ez a felmérés. A városvédőknek azonban hosszabb távú céljai vannak. 

„Alkalmas lenne ez az épület, hogy Keszthely legnagyobb műemlékeinek a sorába lépjen és kígyózó turistasorok látogassák” – tette hozzá Béres Attila. 

Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök, az egyesület elnöke elmondta, hogy 2022-ben újabb értékeket tártak fel a restaurátorok. A teljes nyugati falon is napvilágra kerültek középkori freskók, ezeket kettévágja a karzat, amit a szakemberek szerint ezért el is kell bontani. A szentélyben pedig egy ülőfülkére bukkantak. 

„Elképzelhető, hogy itt már a 13. században állt egy templom. A jelentősége az, hogy olyan részletekkel, olyan periódusokkal, olyan átalakítási folyamatokkal találkozhatunk a templom életében, ami mindenféleképpen az egyetemes kultúra szintjére emeli Keszthelynek ezt az értékét” – fogalmazott Kerner Gábor. 

A középkori freskók mellett az 1900-as évek enyves átfestései láthatók a kápolnában. Az 1909-es újraalakításkor készült el Vaszary Kolos kriptája. Az egykori hercegprímás földi maradványai 1915-től 1981-ig voltak itt, most Esztergomban nyugszik. A városvédők célja a kápolna teljes helyreállítása. Kerner Gábor szerint ez a munka 100 milliós nagyságrendű. Pályázatok figyelésével, tanácsadással és építészeti munkájukkal tudnak segíteni ebben. 

„Azzal az alázattal, illetve azzal a szakmai hozzáállással kell közelíteni a kérdést, hogy minden korszaknak megvan a maga fontos alkotása és a maga értéke. A középkori értékek mellett ugyanolyan fontos a Vaszary Kolos-féle 1909-es helyreállítás maradványai, annak bemutatása és bebizonyítása annak, hogy egy középkori és egy újkori stílus együtt tud élni” – tette hozzá az egyesület elnöke.      

A Szent Miklós kápolna építése a szakemberek jelenlegi tudása szerint nem köthető pontos dátumhoz. Az biztos, hogy a 14. századi Szentmiklósszeg településrész temploma volt. Először 2000-ben, majd 2022-ben tárt fel középkori freskókat az épületen Nemessányi Klára és Boromissza Péter. 


Forrás: tvkeszthely.hu
Fotó: tvkeszthely.hu

Kapcsolódó

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Maderspach Viktor kilátó, Várpalota

A várpalota fölé magasodó Tési-fennsíkról – vagy, ahogy a helyiek többnyire nevezik, a kopaszról – gyönyörű
Elolvasom

Patinás veterán autók a balatonfüredi Tagore sétányon: holnap indul a Concours d’Elegance

A kiállítás tetőpontja idén is az autós felvonulás lesz a rendezvény zárásaként. - - Elegancia, különl
Elolvasom

Mozgássérült beemelőt adtak át a csopaki strandon

A hidraulikus szerkezet megtervezését és intallációját egy helyi civil szervezet kezdeményezte. - - A
Elolvasom