Óriási sebességel terjed ez az invazív óriásnövény, súlyos égési sérülést és akár vakságot is okozhat

A kaukázusi medvetalp a Balatonnál szerencsére még nincs jelen, de a Bakonyban már felütötte a fejét.

Egyre nagyobb területeken terjed Magyarországon a kaukázusi medvetalp, amelynek puszta érintése is súlyos égési sérüléseket, extrém esetben akár vakságot is okozhat. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembere, Bíró Éva botanikus szerint nemcsak az ökoszisztémát, de az emberi egészséget is veszélyezteti – írja a penzcentrum.hu.

Egyre több helyen bukkan fel Magyarországon a kaukázusi medvetalp, egy veszélyes, inváziós növény, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Közösségi médiában egyre többet hallani, hogy a növénnyel való puszta érintkezés is súlyos következményekkel járhat. Jelenléte nemcsak a természetes élővilágot, de az emberi egészséget is fenyegeti. De valóban ennyire veszélyes ez a növény, tényleg vakságot okozhat? Hol találkozhatunk vele, mennyire szaporodott el mostanra? A HelloVidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberét, Bíró Éva botanikust kérdezte, hogy kiderítse, mennyire súlyos Magyarországon a helyzet, és mit lehet kezdeni ezekkel az invazív növénnyel.

HelloVidék: Jelenleg mennyire van jelen a kaukázusi medvetalp Magyarországon?

Bíró Éva: A kaukázusi medvetalp Európa valamennyi országában megtalálható. Hazánkban legnagyobb egyedszámú előfordulását (több mint 3000 egyed) Vas megyében észlelték, de az ország számos részén jelen vannak állományai.

Állami tulajdonú, Igazgatóságunk saját vagyonkezelésében álló területein nem fordul elő a faj, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság három vármegyében (Veszprém, Zala, Somogy) illetékes, mint természetvédelmi kezelő, így közreműködik hatósági eljárásokban, valamint kapcsolatot tart a lakossággal, gazdálkodókkal. Régóta tudomásunk van róla, hogy a Bakony környékén, a Cuha-patak völgyében megjelent a faj, de terület vagyonkezelőivel szoros együttműködésben több éves/ évtizedes, kitartó kezelési gyakorlat során sikerült visszaszorítani, kiirtani a kaukázusi medvetalpat a területről. A térségben ugyanakkor előbukkanhatnak újra, hisz a talajba bekerült, vagy elszállított magokkal, vagy akár új forrásból új területeken is előkerülhet.

A nemzetségnek további tagjai vannak, melyek szintén idegenhonos, inváziós fajok: a Sosznovszkij-medvetalp, hazánkban még ritkának mondható, Keszthely környékén, a Felső-Tisza mentén, valamint a Duna-Tisza közén vannak kisebb állományai. Míg a perzsa medvetalp előfordulása Európa néhány országából ismert (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Izland), hazánkban ezidáig meghonosodott populációjáról nincs információ.

Tapasztalták a közelmúltban további terjedését, újabb megjelenéseket?

2023-ban Zala vármegyében, Zalaegerszeg közelében, 2024-ben Veszprém vármegye, Salföld település belterületén jeleztek kaukázusi medvetalp előfordulásokat, előbbi területen Igazgatóságunk munkatársai civil közreműködőkkel aktívan részt vettek a faj terjedésének megakadályozásában, valamint a lakosság tájékoztatásában, valamint minden esetben együttműködtünk az illetékes kormányhivatalokkal, akik a kiirtásra vonatkozó hatósági eljárást megindították. Aktív beavatkozások ellenére is, a faj visszaszorítása, mind mechanikai, mind kémiai úton több éves folyamat.

Milyen mértékben jelent ez problémát az élővilágra vagy a látogatókra nézve?

Inváziós fajként a kaukázusi medvetalp nagyon gyors terjedésre, a területek elözönlésére képes. Magas termetük és nagy levélméretük révén könnyen túlnőnek más növényfajokat; rövid időn belül kiszorítják az érintett területek őshonos növényzetét, csökkentik az élőhelyek sokféleségét. Hatalmas leveleikkel árnyékolják a talajfelszínt, így ott csak az árnyéktűrő fajok képesek megmaradni. Mérgező növények, megjelenésük komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Tényleg olyan veszélyes, mint ahogyan azt több forrás állítja, például súlyos bőrirritációk, égési sérülések lehetnek tőle?

Igen, mivel a medvetalp nemzetség fajai kumarin típusú vegyületekben gazdagok, olyan vegyületeket (furokumarinokat) tartalmaz, mely napfény hatására bomlanak, az állati és emberi bőr felszínén bőrgyulladást (fitofotodermatitiszt) idéznek elő, felhólyagosodást, égési sérüléshez hasonlatos bőrelváltozást eredményezve. A növény kifolyó nedve, vagy a levéllel történő egyszeri érintkezés is elegendő a tünetek kialakulásához. A felhólyagosodott bőrfelszín orvosi ellátása pedig a gyógyuláshoz feltétlenül szükséges.

Folyik ellene bármiféle célzott védekezés, irtás?

Jelenleg Igazgatóságunk ilyen jellegű védekezést nem végez, mivel nincs tudomásunk a faj előfordulásáról saját vagyonkezelésű területeken. Hatósági kötelezések vannak érvényben a faj visszaszorítására vonatkozóan, mely megvalósulásának és eredményességének ellenőrzésében részt veszünk. Emellett munkatársaink rendszeres helyszíni bejárások során ellenőrzik a területeket és észlelés esetén tájékoztatják az érintetteket mind a faj jelenlétéről, a hatékony eltávolítás módjairól.

Mire számíthatunk, várható a kaukázusi medvetalp további terjedése hazánkban, különösen a védett területeken?

Korábban dísznövényként került sok helyen botanikus kertekbe, ahonnan kiszabadulva inváziós fajjá vált, de magszállítmányokkal is eljutott a világ számos pontjára.Ugyan hazánkban csak néhány előfordulása ismert, de terjedésre várható. Elsősorban patakok, folyók, utak mentén, áram-nyirkos termőhelyeken elhanyagolt szegélytársulásaiban, útszéleken fordul elő, melyek kedvezhetnek a terjedésének, valamint a terjesztésben (betelepítés / behurcolás) gyakran az ember is jelentős szerepet játszhat.