Mikor érdemes megtartani a meglévő tető rétegrendjét?

A tetőfelújítás nulladik lépése minden esetben a meglévő rétegrendek állapotának vizsgálata kell, hogy legyen. 

Amennyiben ezek nem mutatják beázás látható nyomait, stabilan illeszkednek egymáshoz, és a tapasztalatok szerint is megfelelően látják el a feladatukat, akkor nem érdemes felesleges költségekbe bonyolódni. 

Amennyiben viszont nedvesek, vagy bármilyen más módon károsodtak, akkor mindenképpen cserélni kell őket, hiszen a későbbiekben csak még komolyabb költségeket generálnak. Az Adorján Renova lapostető szigetelés korszerűsítésekor mindig komoly figyelmet fordít arra, hogy ne csak a felső látható rétegek alapján szülessen beruházói döntés. 

Attól még, hogy valami régi, nem feltétlenül rossz

Attól még, hogy a tető régebben épült, nem jelenti automatikusan, hogy egy felújításnál teljesen vissza kell bontani. A megfelelő döntéshez meg kell ismerni a vízszigetelés állapotát, a hőszigetelést és a párazáró réteget is. Lapostetők esetében ezek a rétegek egymás működését közvetlenül és nagyon erősen befolyásolják. 

A hőszigetelés esetében mindig az alapanyaghoz mérten kell meghatározni, hogy mekkora vastagságra van szükség, és az is fontos, hogy ez a réteg tökéletesen száraz legyen. Amennyiben ez így van, a régebbi hőszigetelés is biztonsággal megtartható. Ez igencsak szerencsés helyzet, hiszen a felújítás ebben az esetben kisebb beavatkozást jelent. 

Az egyik legfőbb ellenség a nedvesség

Az egyik legfontosabb dolog, amire figyelni kell, az az, hogy került-e nedvesség a rétegek közé. Az átnedvesedett hőszigetelés teljesítménye romlik, a rétegek között megbúvó pára pedig további károsodásokat okozhat. Teljesen szakszerűtlen egy ilyen állapotban lévő rétegrendet szimplán csak egy újabb réteggel lefedni. 

Amennyiben voltak korábbi beázások, akkor ezek külön figyelmet érdemelnek. Ha az ingatlan belsejében a mennyezeten láthatóak nedves foltok, akkor sosem szabad helyi javításra korlátozni a munkálatokat. A víz a különböző rétegekben egészen érdekes útvonalakat találhat magának, ezért a hiba tényleges helyét szinte lehetetlen megállapítani célzott feltárás nélkül. 

A csatlakozási pontokon sokkal nagyobb a meghibásodás kockázata

A nagy összefüggő tetőfelületek mellett érdemes megvizsgálni az attikákat, víznyelőket, áttöréseket és a falcsatlakozásokat is. Ezeken a pontokon többféle anyag illeszkedik jellemzően, ezért sokkal nagyobb a beázás esélye. De egy rosszul kialakított csomópont hosszú távon akkor is komoly problémákat okozhat, ha a vízszigetelő lemez jó állapotban van. 

A vízelvezetés minősége és a rendszer állapota szintén meghatározó. Ha eső után tartósan megmarad a víz a tetőn, akkor ellenőrizni kell a lejtést, illetve a víznyelők állapotát. 

Talán a fenti rövid írásból is látszik, hogy egy lapostető felújításához szükséges beavatkozás mértéke komplex előkészítést igényel, ezért már a tervezésnél is érdemes szakembert bevonni a folyamatba.