A rendezvény egyik legemlékezetesebb mondata egy brit professzortól, Xavier Fonttól, a Surrey Egyetem marketingtanárától hangzott el, aki szerint ma már „a vendég valódiságot keres – nem sablonokat”. Font arról beszélt, hogy a környezettudatosságot nem jelszavakkal, hanem konkrét tettekkel kell bemutatni. „Egy átlagos hotelszoba ugyanúgy néz ki Kuala Lumpurban, mint Budapesten, Berlinben vagy Londonban. Nincs benne helyi identitás – így a helyszínnel kapcsolatos üzenet sok esetben elveszíti eredetiségét” – mondta. A szakember szerint a turisták egyre inkább az eredeti, helyspecifikus élményeket keresik, amelyeket máshol nem élhetnek át. A balatoni vendéglátósok, borászok és szállásadók számára ez azt jelenti, hogy a helyi ízek, kézműves termékek és a személyes vendéglátás lehet a legerősebb versenyelőnyük. „Ebből a szempontból jól állnak a balatoni vállalkozások, de ezeket az értékeket tovább kell fejleszteni” – tette hozzá Fekete Tamás.
A brit szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a turizmusnak egyre környezettudatosabbá kell válnia. Ugyanakkor sok vállalkozás fél beszélni a környezetvédelmi kezdeményezéseiről, nehogy „greenwashinggal” vádolják őket – vagyis hogy csak a látszat kedvéért próbálnak zöldebbnek tűnni, miközben valójában nem tesznek érdemi lépéseket. „A legnagyobb hiba nem a túlzás, hanem a hallgatás – ezt nevezzük ma greenhushingnak” – mondta Font. Fekete Tamás szerint ez különösen fontos üzenet a balatoni cégek számára: „Ha már tesznek a környezetért, kommunikálják is bátran.”
A török turisztikai szakemberek a konferencián bemutatták, hogy országukban már dolgoznak egy nemzeti környezettudatos minősítési rendszer bevezetésén, amely 2030-ig minden szállodát kötelez a GSTC (Global Sustainable Tourism Council) tanúsítvány megszerzésére. Ez a rendszer világszerte egységes elveket határoz meg arra, mit jelent a felelős turizmus – nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból is. A törökök szerint ez nem csupán „zöldítés”, hanem üzleti stabilitási eszköz is: az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások könnyebben jutnak nemzetközi piacokra és partnerségekhez.
A konferencia másik nagy témája az adatvezérelt döntéshozatal és a mesterséges intelligencia szerepe volt. Nick Hall, a Digital Tourism Think Tank alapítója úgy fogalmazott: „Az adatvezérelt korszak alaposan átírja az eddigi játékszabályokat. Aki nem használja az adatokat, az lemarad a döntések sebességében.” Ez a balatoni vállalkozások számára is egyértelmű üzenet: érdemes elkezdeni adatot gyűjteni és elemezni – például vendégszokásokról, foglalási csúcsidőszakokról, visszatérő vásárlókról –, mert így személyre szabott ajánlatokat, dinamikus árakat és célzott kommunikációt lehet kialakítani. „Az okos turizmus terén a Balatonnál nagyon vegyes a kép” – mondta Fekete Tamás. „Vannak olyan kisvállalkozások, amelyek a Google-ben is alig találhatók meg, mások viszont már mesterséges intelligenciára épülő szoftvereket használnak.”
Katrin Erben, az Ausztriai Nemzeti Turisztikai Hivatal fenntarthatósági tanácsadója szerint „a környezettudatos működés nem egy projekt, amit egyszer befejezünk. Ez egy folyamatos, közös tanulási folyamat, aminek sosincs vége. Ebből a szempontból minden turisztikai szereplőnek hosszútávon kell gondolkodnia.” Fekete szerint a Balaton régióban ez különösen igaz: a szezonális turizmus, az energiaárak és az időjárás-változások miatt a rugalmas, az új információkat folyamatosan montírozó vállalkozói szemlélet lesz a hosszú távú siker záloga.