A kabin mikroklímája: miért penészedik a „száraznak hitt” hajó

A tavaszi nyitás klasszikus mondata jól ismert: „Hiszen kiszivattyúztuk, a matracok szárazak voltak, a ponyva is rajta volt a hajón.” Aztán előjön a dohos szag a hátsó kabinból, fekete folt a matrac alján, zöldes virágzás a ruharekesz sarkában, és a navasztal mögött oxidált csatlakozó. A hajó nem ázott be, hanem egyszerűen párás volt. A tócsát lehet látni, a relatív páratartalmat azonban csak mérni tudjuk.

A levegőben lévő pára a főellenség

A levegő vízgőzt hordoz. Hogy mennyi van benne, az a hőmérséklettől függ: a meleg levegő több párát hordoz, a hideg kevesebbet. A relatív páratartalom (RH) azt mutatja meg, hogy az adott hőmérsékleten a levegő páratelítettsége hány százaléknál jár.

Ezért lehet ugyanaz a kabin nappal „rendben”, éjjel pedig nedves. Délben 18 °C-on az 55% páratartalom még kényelmes. Ha a levegő ugyanannyi vizet tartalmaz este, de a hőmérséklet 8 °C-ra esik, a relatív páratartalom megugrik, és a hideg felületen – héj, fedélzet alja, rézablakkeret, tükör, fémtartó – megjelenik a pára. Ez a harmatpont: amikor a felület hidegebb, mint az a hőmérséklet, ahol a levegő már nem tudja megtartani a benne lévő párát.

A vitorláson ez szinte állandó helyzet, amint hidegebbre fordul az idő.

A héj kívülről a vízzel vagy a hideg éjszakai levegővel érintkezik, nappal viszont a kabin felmelegszik, különösen ponyva alatt. Estére lehűl a levegő, a héj pedig még hidegebb. A pára oda csapódik, ahol a hőhidak vannak: tükörvonal, a matrac és a héj közötti rés, a WC-blokk, a láncrekesz, a padlódeszka alatti üregek. Reggelre a felületek száraznak tűnhetnek, de a textil, a habszivacs, a rétegelt lemez és a kötél már észrevétlenül felitta a nedvességet. Éppen ezért nem elég csak azt nézni, hogy van-e beázás a hajófenéken.

Mikor nő a penész, mikor megy tönkre a fém?

Penész. A penészspórák mindig ott vannak a hajón. Ahhoz, hogy a penész növekedni kezdjen, tartósan nedves felületre és általában 60% körüli vagy a fölötti relatív páratartalomra van szükség. 70–80%-os páratartalom felett a folyamat beindulása már nem „majd valamikor”, hanem hetek kérdése, zárt, sötét helyen ez az idő még rövidebb lehet. A fekete folt a sarkokban nem csak esztétikai probléma: a penészgomba a kárpitot, a ragasztót, a furnért és a tüdőt is rongálja.

Fém és elektronika. A korrózió nem várja meg a penészt. Kezeletlen acélon már 50% körüli tartós páratartalom mellett beindulhat a rozsdásodás. 80% fölötti páratartalom esetén a csatlakozók, a biztosítótábla, a masthead műszerek és a chartplotter hátoldala elkezdhet rozsdásodni, és a dohos szag gyakran csak akkor tűnik fel, amikor az oxidáció már elvégezte a dolgát.

Fa és beépítés. Ha valaki ipari szárítóval vagy folyamatos, túlméretezett páramentesítéssel tartósan 25–30% alá viszi a kabin páratartalmát, a furnér, a kabinajtó és a teakfa veszít a kötött vizéből. Az ajtó szorulás helyett rést kaphat, a lakk megrepedhet, a fafelületek károsodhatnak. A cél tehát nem a sivatagi szárazság, hanem a stabil, közepes mértékű páratartalom.

Gyakorlati céltartomány zárt, telelő vagy hosszú ideig magára hagyott hajóban: kb. 40–55% RH. Szezonban, lakott kabinban a 40–60% még elfogadható komfort, de 60% fölött már be kell avatkozni.

Miért lehet a zárt, „melegebb” kabin rosszabb, mint a hűvös, szellőző?

Ez az a pont, ahol a rutin becsap.

Sokan úgy gondolják, hogy ha a hajó bent van a ponyva alatt, nem esik be az eső, és kicsit melegebb is van bent, mint kint, akkor nem lehet probléma. Fizikailag azonban gyakran az ellenkezője történik.

A ponyva nappal úgy felmelegíti a hajó belsejét, ahogyan az üvegház felmelegszik. Ahogy a kabin levegője felmelegszik, több vizet vesz fel a textíliákból, a héj belső oldaláról, a még nem teljesen száraz fenékből. Éjjel a külső hőmérséklet lezuhan, a ponyva alatti levegő lehűl, a héj pedig – vízen hagyott hajónál különösen – hideg marad. A nappal felvett nedvesség éjjel nedves rétegként csapódik le, majd másnap a ciklus újraindul. A ponyva alatt a hőingadozás gyakran nagyobb, mint egy szellőző, takaratlan kabinban.

A „melegítés hőmérő nélkül” ugyanide vezet. Ha a belső levegőt jelentősen a héj hőmérséklete fölé emeljük, a harmatpont-különbség nő. A kabinban a hőmérséklet kellemesebbnek tűnik, a héj belső felülete viszont nedvesebb lesz. A szellőzetlen, enyhén fűtött, zárt hajó ezért lehet penészesebb, mint a hűvös, de jobban szellőző.

A szellőzés önmagában sem csodaszer. Ha kint 90% a páratartalom és esik, nedves levegő jut a hajó belsejébe. A jó rendszer mozgó levegőt visz a sarkokba, de nem tölti meg a kabint a kinti párával. Téli ponyvázásnál ez megfelelően méretezett takarást, a ponyva kitámasztását, a szellőzőnyílások meghagyását, és valamilyen nedvességkivonó megoldást jelent a hajó belsejében.

Mérés, amit a tapasztalt hajós is ritkán csinál

Higrométer nélkül a téliesítést csak érzésre tudjuk elvégezni, az érzés pedig csalhat. A dohos szag észrevételekor pedig sokszor már túl késő.

Érdemes legalább két higrométert tenni a hajóra. Egyet a főkabinba, szemmagasságban, nem a héjra tapasztva, egyet pedig a hátsó kabinba vagy a ruharekeszbe, oda, ahol kevesebb a légmozgás. Ha a higrométer tartósan 60% fölött van, akkor beavatkozás kell, még akkor is, ha érzésre nem túl nagy páratartalom.

• Nem az átlag páratartalom számít, hanem a csúcsok, amikor lecsapódik a nedvesség. Ha nappal 45% és hajnalban 75% a mért páratartalom, még mindig probléma lehet a penészedéssel.
• 35% alatti páratartalomnál kiszáradhat a fa.
• A WC, a zuhanyzó és a padló alatti rekesz gyakran 10–15 százalékponttal rosszabb értéket mutat, mint a kabin.

A mérés akkor ér valamit, ha kéthetente, havonta megnézzük a számot, és nem csak novemberben és áprilisban.

Hol dolgozik az Absodry – és miért nem elég egy doboz a kabinasztalon?

Az Absodry kalcium-klorid-kristályos, áram nélküli páramentesítő: a levegő nedvességét megköti, majd a gyűjtőtartályban folyadékként összegyűjti. Tökéletesen alkalmas arra, hogy télen pár hétre magára hagyjuk a hajóban, mert nem zúg, nem fűt, nem igényel áramot, és folyamatosan dolgozik a zárt, temperálatlan kabinban is.

Ha a kabin nem egyetlen légtér, akkor érdemes egynél több készüléket beállítani, mert a kabin helyiségei között gyakran nem jár eléggé a levegő.  

Érdemes a hajót zónákra osztani.

• Főkabin: egy nagyobb egység, ha a tér nyitott.
• WC / zuhanyzó: külön, kisebb egység. Itt a maradék pára és a hideg felületek miatt sűrűn indul a penész.
• Hátsó kabin és ruharekesz: külön egység. Zárt ajtó mögött a levegő megáll.
  
  

A készüléket vízszintes, stabil felületre tegye, hagyja, hogy járjon körülötte a levegő. Időnként ürítse a tartályt, és cserélje az utántöltő tasakot, amikor a kristályok elfogytak. A begyűjtött víz mennyisége önmagában diagnózis: ha két hét alatt tele lesz a tartály, a hajónak nem páramentesítőre, hanem előbb forrásfeltárásra van szüksége.

Az Absodry nem szünteti meg a beázást, nem pótolja a szellőző ponyvát, és nem szárítja ki a vizes habszivacsot. Azt viszont megteheti, amire a zárt, áram nélküli vitorlásnak a tél nagy részében szüksége van, segíthet kontroll alatt tartani a páratartalmat.