Akár 15 év alatt is elpusztíthatjuk a Balatont?

Többek között a csapadék hiánya, a ’80-as és a ’90-es években kialakított, azóta elavult infrastruktúra, a természetpusztító beruházások és a klímaváltozás nehezen megjósolható hatásai azok a tényezők, melyek a szakemberek szerint a Balaton legégetőbb problémáit okozzák – írja a Telex tényfeltáró cikke.

Nádasban ücsörgő zöld békát ábrázoló díszítés dob fel egy ivókutat néhány kilométerrel a Balaton fölött, a Koloska-völgyben. A kútból nem folyik víz, az előtte magasodó forrásból sem, az előtte kialakított mesterséges tómeder csontszáraz. A nem túl régen még innen csordogáló patak medrét az jelzi csupán, hogy valamivel mélyebb és dúsabb a vegetáció, mint pár méterrel arrébb. Hétköznap reggel van, minden csöndes és mozdulatlan. Ha az ember az innen pár méternyire szoborszerűen álldogáló kiszáradt fára pillant, úgy érezheti, egy apokaliptikus vízióba csöppent. Csak épp nem a jövőben, hanem 2022 augusztusában járunk, valahol Balatonfüred fölött.

A néhány kilométerrel odébb fekvő, felsőörsi Királykút is hasonlóan lehangoló látványt nyújt, pedig a vize – amiből egy csepp sem maradt mutatóba – legendásan tiszta volt, a nevét egyenesen Mátyás királyról kapta, aki a legenda szerint örömmel kortyolgatott belőle.

Bár szomorú, de nem meglepő a két kiszáradt balatoni forrás látványa: egyes becslések szerint négyzetméterenként nagyjából két fürdőkádnyi víz hiányzik a földekből és a vizekből szinte az egész országban. A Balaton vízszintje is láthatóan alacsonyabb, de a vize szokásosan tiszta, algavirágzásnak egyelőre nincs nyoma. A Velencei-tó és a Fertő tó kiszáradása egyre fenyegetőbb rémkép, de a Balatonnál augusztus második hetéig legfeljebb a vízszinten aggodalmaskodnak a nyaralók, amúgy mintha minden pont olyan lenne, mint máskor. Utánanéztünk, igaz-e ez.

Az elmúlt 100 év legrosszabb állapota

Előbb egy minimális vízföldrajz: a sekély, átlagosan 3,7 méter mély Balaton vízgyűjtő területe nagyjából 5000 négyzetkilométer, 90 különböző vízfolyás táplálja, és ahogy mindenki megtanulta az iskolában, vízutánpótlása nagyrészt a Zala folyóból származik. És persze az esőből, ami hónapok óta hiányzik a tóból és környékéről, miközben a heteken át tartó kánikula miatt a tó vize intenzíven párolog.

„Ha a vízgyűjtő területen nincs csapadék, azt megérzi a Balaton. És igaz, hogy vizének ötven-hatvan százalékát a Zala pótolja, de azt is az eső hozza”

– magyarázza Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Az idei nyáron emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt élünk meg Magyarországon. Több folyónkon rekordalacsony vízállást mérnek, néhányon már szinte száraz lábbal át lehet kelni, de a mezőgazdaság is nagyon megszenvedi a szárazságot. A gyepek kiégnek, a gabonanövények hozamai alacsonyak, és egyre több pusztító tűzzel is találkozunk.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton vízháztartása jelenleg az elmúlt 100 év legrosszabb állapotában van (a vízháztartás nagyjából az input és output aránya, azaz hogy a tóba mennyi víz folyik be, esik a felületére; illetve mennyi távozik párolgással, vízkivétellel és a Sió csatornán). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkeresésünkre az írta, hogy 1921 óta állnak rendelkezésre havi bontásban megbízható, elfogadott vízháztartási mérlegek a Balatonról. Ezek áttekintése alapján megállapítható a 2022. január–július időszak 1921 óta a legalacsonyabb érték, ami erős negatív szélsőséget jelent. Ezzel összevethető január–júliusi alacsony érték (–149 tómm) legutóbb 2012-ben fordult elő (1 tómm vízoszlop a Balaton felületén mintegy 600 ezer köbméter vízmennyiségnek felel meg, az egész pedig azt jelenti, hogy a sokéves átlaghoz képest 14,9 cm hiányzik. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy még 89 400 000 köbméter víz kellene a sokéves átlaghoz.)

Ennek egyik fő oka, hogy:

„Januártól július végéig a tó vízgyűjtő területére a sokéves (1991–2020) átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A vízgyűjtőn már a tavalyi év is jelentősen szárazabb volt a megszokottnál, így a vízhiány idén tovább halmozódott”

– írja a vízügy. Mivel nem hullott elég csapadék, a vízfolyások – az említett patakok, erek, Zala – vízhozama erősen csökkent. Jelenleg a Balaton fő felszíni táplálójának, a Zala folyónak torkolatközeli szakaszán a vízhozam csak a 25-30 százaléka az ilyenkor megszokottnak – olvasható a portálon.



A teljes cikk itt olvasható.