Az egykori Csab területéről a 13. században várjobbágy nemzetség emelkedett, akik a falu nevét vették fel. A középkor végéig ez a família birtokolta az itteni földeket a Basó család sarjaival kiegészülve. A közösség egyenes szentélyzáródású, keletelt templomát valószínűleg szintén a 13. században emelték, de túl sok konkrétum nem áll rendelkezésre az építés körülményeiről.
Egy 14. század elejéről származó pápai tizedjegyzék említi a templom papját, egy pár évtizeddel későbbi dokumentum pedig egy bizonyos Szent Márton kápolnáról számol be, amely a templom mellett állhatott. Ezek az épületek a török seregek 1548-as támadása után elpusztultak a két csabi falurész pedig elnéptelenedett.
Rendek viszont állta a sarat és a három község lakosságának összevonásával, illetve tót, morva, cseh, lengyel és német telepesekkel született meg a mai Csabrendek őse. A templomromot a Csabi major és Nagytárkánypuszta felé vezető földúton közelíthetjük meg. A bozótosban megbúvó maradványok közül a legmagasabban megmaradt nyugati fal tűnhet fel először.
Fotók: awilime.com