Bakancslistás helyek a Balaton körül – Bakonyi ház, Veszprém

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kulturális relevanciája megkérdőjelezhetetlen a környék viszonylatában. Az intézmény etnográfiai kiterjesztéseként funkcionáló „Bakonyi ház” a laikus szemnek talán úgy tűnhet, mintha a város egy rég letűnt korszakának a lenyomata lenne, a valóságban azonban kifejezetten néprajzi bemutató jelleggel épült a ’30-as években. Történetének az épület fennállásának 90. évfordulója kapcsán jártunk utána.

A Laczkó Dezső Múzeum igazgatói székét Rhé Gyula után Nagy László etnográfus vette át 1933-ban. A Bakonyi ház ötlete is alapvetően az ő fejéből pattant ki a svéd szabadtéri néprajzi múzeumok mintájára, úgynevezett skanzenként és, mint ilyen, egyébként első volt a Dunántúlon. Az ötlet ténylegesen végül Linczmájer György tervei alapján valósult meg.

A tájház 1935. augusztus 11-én nyitotta meg a kapuit és a bakonyi, illetve a Balaton-felvidéki építészet stilisztikai értékeit összegzi magában. Mintául az öcsi református kisnemesi lakóház szolgált, de arányaiban a veszprémi kiállítótér némileg nagyobb. Megdöbbentő, de az építkezés munkálatai csupán 43 napot vettek igénybe. A megnyitó az 1935-ös Ünnepi Hetek keretei közt zajlott le és Kánya Kálmán, akkori külügyminiszter.avatta fel a házat.

A második világháború során menekültek számára szolgált otthonként. 1998-ban az eredeti építész lánya Linczmájer Katalin adományozott egy nagyobb összeget az épület megújítására, ekkor került rá az édesapjáról megemlékező plakett is. A népi építészet hagyományait autentikusan képviselő épület Veszprém centrumában, az úgynevezett Szent Miklós-szeg városrészben, az Erzsébet-liget kapujában található.

Fotó: Laczkó Dezső Múzeum / Facebook