Béndek-puszta a feltételezések, az itt talált római kori ezüstérmék és egy germán temető maradványai alapján már az ókorban is lakott lehetett, de a 13. században egészen biztosan működött itt plébánia. Szomszédos társaihoz hasonlóan sorsa meglehetősen hányatott volt, amelyet több elnéptelenedés, fosztogatás kísért és a török hordák sem bántak vele kesztyűs kézzel a 16. században.
A fákra felfestett jelzéseket követve lyukadunk ki a domboldalon, amelyen a klasszicista stílusban épült templom csupasz téglafalai állnak. Két nemesi családnak volt kastélya Béndek-pusztán és bár a körülményekről keveset tudni, valószínű, hogy egyikük építtette ezt a templomot 1857-ben. Az elhanyagolt épületen ugyan kisebb felújításokat eszközöltek már, állapota viszont aligha nevezhető kielégítőnek.
A másik templom még ramatyabb bőrben van, de ez azért bocsánatos, mert keletkezése az Árpád-korra, a 12. vagy 13. századra tehető. Már csak a boltív és a jócskán lemorzsolódott oldalfalak állják az idő vasfogának koptató munkáját. A szentélyek körül néhol síremlékek merednek elő a földből, melyek közül néhányat még ma is gondoznak, ha máskor nem, hát az éves béndeki búcsún, amit minden szeptember harmadik szombatján tartanak. Ilyenkor az innen elszármazottak teszik tiszteletüket a néhai falu és elhunyt hozzátartozóik emléke előtt, a klasszicista kápolnánál pedig Istentiszteletet tartanak.