Az eredeti kővárat feltehetőleg a tatárjárás után emelhették, az első írásos dokumentum 1352-ben említi. Az épület rengetegszer cserélt gazdát, míg nem végül Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta a 15. században, róla emlékszik meg a híres Kinizsi-szikla is. Az évszázad végétől azonban Bakócz Tamás, az ország akkoriban legtehetősebb főpapja birtokolta, aki jelentős felújításokat eszközölt, így olasz mintára reneszánsz kastéllyá alakíttatta át az épületet.


A török megszállás során számos csatát túlélt és stratégiailag is kiemelt jelentőséggel bírt az oszmán birodalom elleni védekezésben. Ezekben az időkben a tulajdonjog a Csoron családot illette, akikről a Listi famíliára szállt a 16. század végén, ők pedig a következő időszakban tovább erősítették a vár falait. A Rákóczi-szabadságharc során az osztrák seregek kezére került, míg Vak Bottyán fel nem szabadította 1707-ben.


A Harcok elültével stratégiai relevanciáját is elveszítette, így állapota romlásnak indult. Az 1800-as években a romot, a teljes környező térséggel egyetemben az Erdődy család tudhatta magáénak, akik egészen a második világháború befejezéséig birtokolták. Tőlük a szovjet egységek foglalták el a szabálytalan alaprajzú várat.
Fotók: Wikipedia