Boldog Gizella királyné két ereklyéje is a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban található

Szent István király hitvesére május 7-én, halálának évfordulóján emlékezünk.

Május 7-én ünnepeljük Boldog Gizella emléknapját – az első magyar királynéra Veszprémben évek óta kulturális fesztivállal emlékeznek. Az idei Gizella Napok keretében, május 10-én és 11-én vezetett sétákon fedezhetjük fel a Szent Mihály Főszékesegyházat, ahol Szent István király hitvesének két ereklyéjét is őrzik. Az első magyar szent család három tagjának földi maradványait a főtemplom ónixkőből készített új oltárában helyezték el 2023 nagycsütörtökén, míg Boldog Gizella másik ereklyéje a tervek szerint a bazilika helyett a várnegyed egyik legrégebbi épületében, a megújított Gizella Kápolnában kap majd helyet.

Az ősegyház a kezdetektől fogva tisztelte a vértanúk földi maradványait, ám a mai értelemben vett ereklyekultusz 150 után kezdett kibontakozni a római katakombákban. Általános lett, hogy a vértanúk sírjánál tartottak szentmisét. A 6. századtól a szentek maradványait már a templomokba vitték és őrizték, ezért idézi az oltárok alakja a sírhelyekét, a szarkofágokét és a koporsókét.

„Az Egyház az oltár fényébe emeli a megdicsőült boldogok, szentek földi maradványait. Ezek a testi maradványok, ereklyék ugyanahhoz a személyhez tartoznak, akinek a lelke már az Isten közelségében van, az Ő színelátásában, dicsőségében részesedik. A boldoggá, illetve szentté avatottak iránti tiszteletünkből fakad, hogy az ereklyéiket az oltáron tartjuk, tisztelettel vesszük körül, megérintjük, és jelenlétükben ezen boldogok, szentek mennyei közbenjárásáért imádkozunk” – magyarázza Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató.

A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházban jelenleg négy vértanú, valamint az első magyar szent család ereklyéit is őrzik. 2023 nagycsütörtökén dr. Udvardy György veszprémi érsek az ónixkőből készített új, szembemiséző oltárban helyezte el Szent István koponyaereklyéjét, Boldog Gizella kézereklyéjét és Szent Imre herceg csontereklyéjét.

Első szent királyunk és családtagjainak földi maradványai az oltár középső részén kialakított ereklyefülkében kaptak helyet, amelynek aranyozott rézből készített, görög kereszttel díszített zárófedele a hívek számára is jól látható. Az első magyar szent családhoz kapcsolódó ereklyék együttes elhelyezése a miséző oltárban megidézi mind a Veszprémi Főegyházmegye, mind a Szent Mihály Főszékesegyház ősiségét, a magyar kereszténység életében betöltött központi szerepét.

Szent István feleségének, Boldog Gizellának egy másik ereklyéje is megtalálható a főszékesegyházban. A karereklye a jövőben a bazilika helyett a város egyik legrégebbi épületében, a várnegyed megújításának részeként restaurált Gizella Kápolnában kap majd helyet – Szent István király hitvesének élete ugyanis elválaszthatatlan volt a „királynék városától”.

Bódi Mária Magdolna ereklyéjét is a főtemplomban helyezik majd el

Boldoggá avatását követően az 1945-ben, 23 évesen vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna szűz, vértanú ereklyéi is a főtemplomba kerülnek majd. A fiatal lány litéri sírjából áthozott földi maradványait a Szent Imre oltáron helyezik majd el. „Magdi Litéren halt vértanúhalált, ezért a település templomába is kerül majd egy jelentős csontereklye, ahogyan azokba a templomokba is, ahol Magdi földi életre során a hitében növekedett, a hitre vezetett sokakat és az irgalmasság cselekedeteit gyakorolta. Ilyen a fűzfőgyártelepi templom, ahol sokat imádkozott, dolgozott az ott élő emberekért és a templomért is, vagy a balatonfűzfői Jézus Szíve templom, ahol tisztasági fogadalmat tett” – mondja Tornavölgyi Krisztián.

A boldoggá avatást követően így már öt vértanú ereklyéit őrzik majd a Szent Mihály Főszékesegyházban. „Az újjáépített székesegyházat és az oltárokat 1910. október 4-én szentelte fel Hornig Károly püspök és püspöktársai, az ereklyék is azóta találhatók az oltárokban” – mondja Dr. Takáts István, a Szent Mihály Főszékesegyház plébánosa, érseki általános helynök. Hozzátéve: a mai Szűz Mária mennybevétele oltárban a szőlő és a szőlőművelők pártfogójának, Szent Urbánusznak, a Szent Imre oltárban Szent Teofilnak az ereklyéje található, míg a Szent Anna oltárban a 2. században élt Szent Jusztinusz vértanú, a Szent György oltárban pedig a Lyonban vértanúhalált halt Szent Blandina ereklyéjét helyezték el az oltárkövek alatt, hitelesítő pecséttel ellátva.

A középkorban Veszprémben őrizték az egyik legismertebb vértanú, a rendszerint sárkányt legyőző lovagként ábrázolt Szent György fejereklyéjét is, amelyet Szent István király a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. A veszprémi Szent György Kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált, ezt mutatja az épület küszöbén ma is látható, a 14. századból ránk maradt latin felirat („in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre”), amely a zarándokokat figyelmeztette a helyes viselkedésre. Az ereklyét a török hódítás miatt a Felvidékre kellett menekíteni, ám útközben elporladt.