A tihanyi Rév környezetében lévő két magántelek helyi és országos szempontból is fontos, frekventált és kiemelt fejlesztési terület, ennek ellenére meglehetősen hányattatott sorsú. Az elmúlt bő tíz évben egymást váltották itt a különböző szolgáltatások, volt önkiszolgáló, disco, különféle bazárok kaptak helyet, közben az amúgy sem túl szép épület állaga erősen leromlott, sőt az utolsó években már a szolgáltatások is akadoztak – számolt be a Tihanyi Visszhang.
Egyre több kritikát kapott az önkormányzat, hogy tegyen valamit a település talán legforgalmasabb területének érdekében. (Évente közel kétmillió utas fordul meg a Révnél.) Három évvel ezelőtt el is kezdődtek a tárgyalások, igaz, nem jártak sikerrel. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni az ingatlant, annak érdekében, hogy saját belátása szerint alakíthassa a területet, sőt ennek érdekében még hitelt is hajlandóak lettek voltak felvenni. A tulajdonosok azonban irracionális árat szabtak az ingatlannak, így ezek a tervek meghiúsultak. Bár továbbra is azt gondolták és a mai álláspont is az, hogy a legideálisabb az lett volna, ha az önkormányzat megszerzi az ingatlant és maga szablya meg a fejlesztés irányát, a kialakult helyzet világossá tette: erre nincs mód.
Közösségi érdekek
Innentől kezdve az volt a feladat, hogy az önkormányzat a közösségi érdekek mentén tudja befolyásolni a magánberuházást. A település vezetősége döntött, úgy kötelezi a tulajdonosokat, hogy a településképbe illően újítsák fel az egyre inkább vállalhatatlan épületet. A képviselő testület még 2019 közepén úgy határozott, egy településképi szakmai tanácsadó testületre bízza az ingatlan beépítési terveinek bírálatát. Az első tervezési, egyeztetési, véleményezési kör nem járt sikerrel, az Ybl-díjas építészekből álló tervzsűri elutasította a beruházó terveit.
Személyes és csoportos megbeszélések kezdődtek az érintettekkel, a szakmai szervekkel, építész és településrendező tervezőkkel, a szomszédos területet birtokló BAHART-tal több körben, hogy minden résztvevő megértse és magáénak érezze azt a közös felelősséget, ami a terület kiemelt fontosságából a közlekedési „település-kapu” jelentőségéből adódik
– fogalmaz Bujdosó Judit, Tihany főépítésze.
A teljes cikk itt olvasható.