Hihetetlen! Tudósok rekonstruálták egy bronzkori nő arcát egy balatonkeresztúri lelet alapján

Az archeológia és rokontudományainak módszertani eszköztára a technológiával szinkronban ugrásszerű fejlődésen ment át az elmúlt 20 esztendőben. Ennek a modernizációnak köszönhető, hogy a szakemberek egészen elképesztő adatokat tudtak meghatározni egy Balatonkeresztúron talált, bronzkorból származó emberi maradvánnyal kapcsolatban – írja a Qubit.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjának kilencedik adásában a szerkesztők egy olyan kivételes leletegyüttesről beszélgettek Fábián Szilviával, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának főosztályvezetőjével, régész muzeológusával, valamint Gerber Dániellel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos munkatársával, bioinformatikusával, amely 2003 óta folyamatosan munkát ad a kutatók egy nagyobb csoportjának.

Az időpont 2003. augusztus 18. A helyszín Balatonkeresztúr-Réti-dűlő, az éppen ekkor épülő M7-es autópálya nyomvonala, ahol régészek egy csoportja közel 45 000 négyzetméternyi területet tárt fel 18 hónap alatt. 

A rézkortól a középkorig számos tárgyi lelet és emberi maradvány került elő, amelyek sorában különösen fontos egy nyolc fő nyughelyeként szolgáló tömegsír, valamint az ettől kissé távolabb fekvő temetőrészlet és az itt napvilágot látott női temetkezés. Az epizódból többek között kiderül, hogy miért kapott különleges figyelmet a leletek sorában a szakemberek által Jelenának nevezett, a bronzkorban, 4000 évvel ezelőtt élt nő, vagy hogy miért segített a COVID-19 pandémia a róla felmerült tisztázatlan kérdések megválaszolására.

De ki az a Jelena?

Szóval ki is pontosan Jelena, és mik derültek ki róla a biorégészet, s ezen belül az archeogenetika módszereivel az elmúlt hónapok során? 

A 35–45 éves korában elhunyt nő maradványai már a feltárás idején is kivételes számítottak, hiszen a korszakban nagy értéknek számító apró réz vagy bronz ékszerekkel temették el, és koponyája szinte teljesen épen maradt az utókorra.

Ezáltal, s a legutóbbi évek rendkívül fejlett genetikai vizsgálatainak segítségével róla készülhetett el Kelet-Közép-Európa első női bronzkori arcrekonstrukciója 2021-ben. 

A leletből kinyert DNS alapján egyedülálló módon nem csupán a nő vonásaira, szemének, hajának és bőrének színére, hanem fizikai, valamint mentális egészségi állapotára, esetleges betegségeire is következtethettek a kutatók: alapvetően kreolosabb bőrszín, sötétebb tónusú szőkésbarna haj jellemezte, arca szeplős lehetett; szemszínét kék és barna pigmentációért felelős gének egyaránt alakították. Úgy tűnik továbbá, hogy Jelena genetikai hajlamot mutatott a skizofréniára.

Az eredményekből tudományos publikáció készül, amelyben az elkészült arcrekonstrukcióról és a szóban forgó népcsoport történetéről is bővebben lehet majd olvasni.