Így épül körbe a Balaton-part – szaporodnak a vitatott beruházások a tó körül

A probléma már régóta foglalkoztatja a nyilvánosságot, ám a megfelelő intézkedések híján a megoldás egyelőre várat magára.

Kemping helyett százmillió forintos házak; MÁV-üdülő helyére konferenciaközpont külön bevezetett Balatonnal; letarolt, majd üresen hagyott terület; és 175 hajóra tervezett, a strandot kettévágó kikötő – néhány beruházás a Balaton-parti településekről, amit hiába ellenzett a lakosság egy része, hiába támadták meg a bíróságon, akkor is felépült vagy jelenleg is dolgoznak rajta – olvasható a Telexen.

A Balaton partját évről évre egyre nagyobb arányban terítik be a nagy, sok esetben oda nem illő beruházások. A természetes és zöld partszakaszokat felváltják az épületkomplexumok vagy a magáncélra megvásárolható, árban mindenképpen luxuskategóriába tartozó ingatlanok. Eközben a helyiek sokszor már azért küzdenek, hogy a megszokott helyükön valahogy még oda tudjanak menni a vízhez. A portál összeszedte, hogy milyen nagyobb, vitatott beruházások valósultak meg az elmúlt években a Balatonnál, és mik készülhetnek el a következő években. Természetesen csak a teljesség igénye nélkül, mivel mára alig akad olyan település, amelynek ne jutna legalább egy ilyen projekt.

Balatonakarattya

Néhány éve Akarattya megkapta a maga nagy beruházását: két éve már javában készült a Magyar Nemzeti Bank alapítványának konferenciaközpontja. A partra, az egykori MÁV-üdülő helyére gyakorlatilag felhúztak egy teljesen új negyedet. A korábban itt található MÁV-nyaralóban – ami jóval visszafogottabb építmény volt – az 1970-es évektől pihenhettek a vasutasok, viszont az elmúlt bő két évtizedben már üresen álltak az épületek. A végül az MNB alapítványához került a terület, ahol felépült a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia Központ néven futó projekt. A területére még a Balatont is bevezették, amire „jóléti vízfelület” néven kaptak engedélyt.

A konferenciaközpont, aminek éves működési költségét 2022-ben 2 milliárdra becsülték végül tavaly nyárra készült el. Az MNB felügyelőbizottsága egyébként idén jelezte, hogy túl nagy lábon él a jegybank, itt szóba került az akarattyai üdülő is. Az épületek hivatalosan, az MNB-Ingatlan honlapja szerint workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgálnak. Az építmények területe több mint 12 ezer négyzetméter, amiből hasznos körülbelül 9 ezer. A helyiek leginkább azért kritizálták a beruházást, mert az új komplexum jelentősen megbolygatta a környezetet, ráadásul a környező infrastruktúrát nem igazították a fejlesztéshez.

Balatonfüred

A sokak által az északi part központjának tartott Balatonfüreden egymást váltják a nagyobb, leginkább a NER-hez köthető projektek. Bár az átalakítások nagyok, itt nem jellemző, hogy a lakók tömegesen fellázadnának egy-egy beruházás ellen. Azonban Füredet is érdemes megemlíteni, mert a településen gyakorlatilag mindig folyamatban van valami nagyobb építkezés, ami évről évre teljesen átformál egy-egy városrészt vagy utcát.

Az egyik legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő gigaprojekt a Balaport ingatlanegyüttes. A korábbi vitorláskikötő helyén most az új kikötő mellé 200 férőhelyes mélygarázst, 24 luxusapartmant és egy 102 szobás, ötcsillagos szállodát is építenek. A fejlesztő BalaPort Investmentnek tavaly május óta Szepesi Richárd szállodaipari szakember az egyedüli tulajdonosa.

Tihany

Tihanyban a Cordia ingatlanfejlesztő cég leányvállalata 45 lakásos lakótelepet akar építeni a Kenderföldeknek nevezett, spontán beerdősült területen, közel a révhez. A tervekből hatalmas fölháborodás lett, ezért egy viharos márciusi képviselő-testületi ülés után elhalasztották a döntést a projektről, de azóta sem történt érdemi változás az ügyben. Időközben a település fideszes polgármestere, aki 18 éve irányította Tihanyt, bejelentette visszavonulását a polgármesterségtől. A település vezetését Kötél Balázs független polgármester veszi át október 1-jétől. A 45 lakásos lakótelep jövőjéről egyelőre nem sokat tudni.

Tihany egyébként a nagy építkezések mellett a NER egyik kedvence üdülőhelyévé is vált. Azt, hogy miként vált a levendulamezők és történelmi-geológiai emlékek községéből részben a beton településévé. A településen egyébként valamilyen formában jelen van NER-elit egy része és az ország leggazdagabb emberei is. Az új tihanyiak között ott van Mészáros Lőrinc, akinek luxuspanorámás ingatlana mellé van itt több borászata, étterme, sőt még gyümölcsöse is. Rogán-Gaál Cecíliának is van itt nyaralója, de áttételesen felmerül Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt neve is.

Balatonakali

Akalinak néhány évvel ezelőtt még három vízparti kempingje is volt, ebből az eredetihez hasonló formájában egy maradt meg. A 24.hu néhány éve írta meg, hogy a vízparti naturista kemping helyére egy új tulajdonos 2021-ben, kihasználva a 10 százalékos beépíthetőséget, apartmanokat és sorházakat tervezett. A Levendula Naturista Kemping végleg bezárt, a sorházak viszont nem készültek el. A település másik felén viszont eltérő a helyzet: a korábbi Strand-Holiday kemping helyén – ami korábban az egyik leghosszabb partszakaszú balatoni kemping volt – a 2016-os felszámolás után két terület jött létre. Az egyik rész Mészáros Lőrinchez került, itt található az egyetlen, ma is működő kemping.

A másik részt egy beruházó építette be apartmanházakkal. A nagyjából egy kilométeres szakaszon 2020-ra tervezték az üdülők átadását, de 2024 nyarára sem talált minden ház gazdára. A beruházó, SSS Group honlapja szerint a The Village Holiday nevet viselő projektben elkészült lakásokból és házakból még mindig lehet vásárolni, egy ingatlanközvetítő oldalon pedig szintén máig hirdetik ezeket. Ez a projekt korábban onnan vált „ismertté”, hogy 2019-ben 150 méter hosszan, nagyjából 8-12 méteres sávban letarolták a kiemelten védett nádast. A beruházót gyorsan eltiltotta a kormányhivatal és kötelezték őket, hogy telepítsék vissza a növényzetet.

Az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárásban az ingatlanfejlesztő cég tisztázódott, mert a földmunkát végző kivitelezőt hivatalosan úgy bízta meg a mederkezeléssel, hogy azt az engedélyben meghatározott módon, illetve a feltételek betartása mellett végezheti. Ennek ellenére a földmunkacég a bírósági adatok szerint az engedély kereteit jelentősen túllépve pusztította a nádast, ráadásul azt is tudták, hogy a nádirtással jogellenes tevékenységet végeznek. A megbízott földmunkavégző cég két embere felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott.

Zánka

Januárban derült ki, hogy Balaton-parti villák épülhetnek az egykori zánkai MÁV-üdülő területén. A telek jelenleg építési területnek számít, a rajta található épületeket már ekkorra elbontották. Az ingatlan 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után állami tulajdonba került. A több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 574 millió forintért adta el 2022-ben árverésen. A 24.hu a vevőről, a Goro Maxi Kft. nevű cégről azt írta, hogy annak vezetője Weinhardt Csaba vitorlázó volt. Tavaly nyáron viszont a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap, a Trustify I. Magántőkealap és a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap tulajdonába került.

A társaság a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre. Weinhardt Csaba, aki ügyvezetőként maradt a cégben, a tervekről korábban azt mondta: „a Balaton-régió és a környék hagyományos nyaralóira, a klasszikus balatoni villaépítészet előképeire támaszkodó, emberi léptékű üdülőépületeket tartalmazó fejlesztést kívánunk létrehozni. A konkrét tervezési munkát még nem kezdtük meg, így tervek még nem állnak rendelkezésre.”

A zánkai önkormányzat honlapján található dokumentumok szerint a tulajdonos „a klasszikus balatoni villákra jellemző stílusú építmények kialakítását tervezi”, és a parkos, fás jelleg megtartását ígéri, illetve a nádas védelmét. A tulajdonos kérésére az önkormányzat 60 százalékról 55 százalékra csökkentette a zöldfelület legkisebb mértékét, az új szabályozás pedig elvileg azt is lehetővé teszi, hogy a telek beépítettsége 20 százalékos legyen – írja a lap.

A teljes cikk itt olvasható.