Izgalmas új könyv jelent meg a Balaton aranykoráról, azaz a ’70-es, ’80-as évekről

Vajon miért nevezik sokan a Kádár-kort a Balaton aranykorának? Miért számított Magyarország gumimatrac-nagyhatalomnak akkoriban? Milyen volt és mennyibe került egy SZOT-üdülés a Balatonon? Hogyan mutyiztak a vendéglátósok, a kukorica- és lángosárusok a magyar tengernél? Miért járt hozzánk annyi NDK-s turista nyaralni? Többek között erre is választ kaphatunk Glázer Tamás legújabb könyvéből, amely bemutatja, hogy milyen is volt a „Mi riviéránk az 1980-as években”. Megjelent a Tó-retró könyvtár harmadik kötete.

A BALATON – A mi Riviéránk a ’80-as években című kötet igazi retró strandkönyv, amely bemutatja a XX. század második felének Balatonját, azt, hogy milyen volt és mennyibe került a SZOT- és vállalati üdülés, a kemping, illetve az úttörő- vagy építőtábor. A sorok vicces stiklikről, ügyeskedő maszekokról, kukoricamaffiáról és szemfüles vendéglátósokról mesélnek, akik egykoron a Balaton „királyainak” számítottak. Kiderül, hogy miért is volt olyan fontos a magyar tenger az NDK-s turistáknak, valóban könnyű volt-e a kelet-német lányokat befűzni, és milyen szerepet töltöttek be itt a Stasi Rómeó-ügynökei. Az olvasó belekóstolhat az akkori csárdák Argentínából jött balatoni hekkjeibe, a II. osztályú éttermek újramelegített gastrofól ételeibe, és megismerheti az ételautomatákat is. A könyv felidézi a kor legmenőbb diszkóhajóit, az első siófoki megadiszkó, a Hangárbár történetét és bekukkant a ’70-es, ’80-as évek strandjaira is, ahonnan nem hiányozhatott a vízibicikli, a kukorica, a lángos és a Palma gumimatrac sem.

A Tó-retró könyvtár harmadik kötete hiánypótló a piacon, hiszen még senki sem foglalkozott ilyen részletesen a magyar tenger aranykorával közérthető és szórakoztató módon. Köztudott, hogy a tó körül a XX. század második felében zajlottak a legnagyobb infrastrukturális és építészeti fejlesztések, a balatoni városok és települések mai arculata is ekkor alakult ki. A Balaton igazi kuriózumnak számított nem csak a honi, de a külföldi turisták között is, hiszen a nyugati és keleti blokk lakói itt találkozhattak a legkönnyebben a vasfüggöny mögött. A könyvről a szerző elmondta: „A 40 évnél idősebbek számára, így nekem is a Balaton egyet jelent a gondtalan gyermekkorral és az ifjúsággal. Máig érzem az orromban a Palma gumimatrac illatát, számban a Leó jégkrém ízét és hallom a Sokol rádió hangját, amelyek nem hiányozhattak a Balatonpartról. Nem kis izgalommal és nosztalgiával kutattam fel a könyv történeteit és sztorijait, amelyeket igyekeztem könnyed és humoros szöveggé formálni a mai kor olvasóinak, hogy szórakoztató és informatív legyen időseknek és fiataloknak egyaránt, akár egy balatoni strandon is, a füvön fekve”.

A könyvről bővebben a www.toretro.hu oldalon olvashat, a szerző weboldala: www.glazertamas.hu