Jobb, ha felkészülünk a brutális árvaszúnyog rajzásra a Balatonon

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatójával, Dr. Vasas Gábor professzorral a hirbalaton.hu készített interjút az árvaszúnyogok helyzetével és ökológiai szerepével kapcsolatban.

A kutatók szerint tavasz végén, nyár elején számolhatunk a faj rajzásával, amit a velejáró kínok ellenére üdvözölnünk kell, hiszen a rovarok várhatóan több tonnányi káros anyagtól szabadítják meg a tavunkat. A HírBalaton Dr. Vasas Gábor professzort, az MTA doktorát, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatóját kérdezte, mitől lesz, és hogy alakul majd az árvaszúnyog-helyzet, tudunk-e ellene védekezni.

HírBalaton: A BLKI friss közleményében megjelent, hogy idén komoly árvaszúnyog rajzásra kell számítani a Balatonnál. Mi ennek az oka, előzménye?

Dr. Vasas Gábor: Az elmúlt években nőtt a Balaton vizében a tápanyagmennyiség. Ennek következtében az algák száma is. Ez bizonyos nagyságrend után tömeges elszaporodást okoz az egyik balatoni árvaszúnyog fajnál, a nagytestű Chironomus balatonicus-nál. Már tavaly augusztusban és szeptember elején erősebb volt az árvaszúnyogok rajzása a Balatonnál, mint a korábbi években. Ez csak az előszele volt annak, ami most jön.

Miből lehet ennyire biztosan tudni, hogy nagy rajzás jön? És miért pont most?

Tavaly nyáron tartósan nagyon meleg volt a Balaton vizének a hőmérséklete, ami változást hozott a tó tápanyag forgalmába. Nyár végére a tó összes medencéjében megnőtt az algák mennyisége, ami a keleti, azaz a Siófoki-medencében különösen éreztette hatását. Itt a tavalyinál magasabb algamennyiséget csak 1994-ben mértek eddig. Az algától az árvaszúnyogok jól laktak, lepetéztek. A víz üledékében és a vízinövényzeten élő lárvák az enyhe télben remekül átteleltek, és bőven van táplálékuk a kikeléshez, ami a pikoalgák most tavaszi felbukkanásából is látszik.
A vizsgálataink szerint az üledékben a lárvák 1995 óta nem látott méretű nemzedékének növekedése indult meg. 2024 októberében a tó minden négyzetméterére nagyjából 2500 ilyen lárva jutott, amelyek kirajzására 2025 áprilistól júniusig terjedő időszakban számíthatunk. A tavaszi rajzás mérete akár 30 éve nem látott méreteket is ölthet.

A probléma gyökere, ami az algaszám növekedést okozza, hogy több a foszfor, nitrogén, szervesanyag a Balaton vizében, mint korábban? Ez mitől van?

Igen, a tó terhelése nőtt. Ennek pontos oka még nem tisztázott, de valószínűsíthető, hogy nem külső forrásból érkező szennyeződés az oka. A kutatók között legelfogadottabb teória, amire sok jel is utal, hogy a klímaváltozás miatt jobban és tartósabban felmelegedő vízben olyan folyamatok indulnak be, aminek hatására kiszabadul az iszapban korábban kötött formában jelen lévő foszfor, nitrogén. Ez pedig kedvez az algásodás beindulásának.

Régen is voltak árvaszúnyog rajzások, pedig akkor még nem volt ilyen felmelegedés.

Ez igaz, de akkor is az algásodással összefüggésben szaporodtak el az árvaszúnyogok, csak akkor ennek más volt az oka. Emlékezzünk csak vissza, hogy az 1970-es évektől, amikor a Balaton vízminősége a csatornázottság hiánya és egyéb kívülről érkező szennyezések hatása miatt romlott, rendszeresek voltak az óriási mértékű árvaszúnyog rajzások. Miután sikerült számottevően csökkenteni a kívülről jövő terhelést, az 1990-es évek közepétől csökkent ennek gyakorisága és mértéke is.
Az algák mennyiségében mutatkozó eltérések magyarázzák azt is, hogy miért gyakoribbak a nagyobb rajzások a keszthelyi-, a szigligeti- és olykor a szemesi-medencékben, és miért voltak szinte ismeretlenek az elmúlt 25-30 évben a Siófoki-medencében.

A medencék közti különbségnek vége. A megjelent kutatási eredmények szerint az elmúlt pár évben a középső, majd a siófoki-, azaz keleti medence vízminősége is hozzáromlott a Zala befolyása miatt terheltebb nyugati medencéhez. Ez is fokozza majd az inváziót?

Mondhatni ez a kiváltó oka.

Kell-e tartanunk bármiért is az árvaszúnyog rajzásoktól?

Ezek a rovarok nem csípnek, emberre nem veszélyesek semmilyen szempontból, viszont roppant zavarók tudnak lenni, főleg turisztikai szezonban. Egyfolytában zúgnak, mindenbe belerepülnek, mindent ellepnek, főleg esténként a megvilágított dolgokat. Aztán pedig a tetemeik sokaságával kell megbirkózni. Meg kell tanulnunk ezt jól tolerálni, hiszen ökológiailag fontos az árvaszúnyogok szerepe.

A kikelő árvaszúnyogok lárvabőrei a vízfelszínre kerülve, a hullámzásban összetapadva hab-szerű látványt nyújtanak. Ez nem befolyásolja a vízminőséget?

Lehet, hogy látványnak helyenként nem túl esztétikus, de a vízminőségre nincs ennek komoly hatása. A szélviszonyoktól, hullámzástól is függ, hogy egyáltalán láthatóvá vállnak-e. Időszakosan beboríthatják a vízfelszín egy-egy részét, vagy összetapadnak. A már felmelegedett vízben barnássá válhatnak, és szaguk is lehet, amíg lebomlanak. Tudomásunk szerint ez bőrirritációt sem okoz, ha fürdőzők találkoznának ilyennel.

Folyamatosan, vagy ciklusokban kelnek ki a lárvák? Vagyis pár napig, pár hétig, vagy akár egész nyáron meg kell tanulnunk együtt élni az árvaszúnyogokkal?

Az az időjárástól is függ, hogy öt nap alatt túlleszünk rajta, vagy több hétig elhúzódik. Most a lárvák fejlődése a 3.-4. fázisnál tart. Amikor a víz hőmérséklete 15-18 fok fölé emelkedik, akár április közepétől, -végétől várható a rajzás. Jobb lenne ezen a turisztikai szezon előtt túlesni.

Hogyan lehet ellenük védekezni?

A rajzó árvaszúnyogok zavaró hatását részben csökkenthetjük. Kerüljük a pihenő helyükként szolgáló partmenti fák, bokrok és nádasok bolygatását. Sötétben a rovarokat erősen vonzza a fény. Ezért, este a partmentén és a vitorláson, csónakban igyekezzünk az erősebb fényforrásoktól távolabb tartózkodni. A jövőbeni zavaró rajzások elkerülésének egyetlen hatékony módja az algák felszaporodását biztositó tápanyagok, elsősorban a foszfor Balatonba jutó mennyiségének további csökkenése.

Mitől olyan roppant hasznosak ezek a szúnyogok?

Az árvaszúnyogok fontos szerepet töltenek be vizeink, így a Balaton anyagforgalmában is. Egyrészt alapvető táplálékul szolgálnak halak (ponty, dévérkeszeg, stb.), víz mentén élő madarak, hüllők és kététűek számára. Másrészt, nemcsak, hogy megeszik az algatömegeket, hanem amikor kirepülnek, vagyis a rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag is részben kikerül a vizeinkből, segítve ezzel a vizek öntisztulását. Akár több tonnára is tehető az a nitrogén, foszfor mennyiség , amitől egy nagy rajzás során megszabadítják a Balatont.

Akkor a Balaton tisztítását is egyszerűbb lenne rájuk bízni, mint súlyos milliárdokat fordítani a tó iszapkotrására?

Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ugyan jelentős mennyiségű káros anyagtól képesek megszabadítani a tavat, de ennek többszörös mennyisége még benne marad. Inkább tekinthetjük némi kompenzációnak, hogy a felmelegedés okozta különleges időjárási viszonyok miatt kialakuló, a turizmus számára nagyon kedvezőtlen algavirágzás és zavaró mértékű árvaszúnyog rajzás járulékos haszna, hogy a tóból ilyenkor kikerülő tápanyagok éppen ezen események jövőbeni valószínűségét csökkentik némileg. Amit fontos tennünk viszont, hogy a tóba bekerülő tápanyagok mennyiségét ahol lehetséges, tovább csökkentjük.