Jön az új könnyűzenei stratégia a veszprémi Music Hungary Konferencián

A novemberi veszprémi Music Hungary Konferenciára a kormány véleményezi az elkészült magyar könnyűzenei stratégiát, addigra a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi pillérek is körvonalazódnak – jelentette be magyar könnyűzenéért felelős miniszteri biztos szerdán Budapesten.

Demeter Szilárd a sajtótájékoztatón emlékeztetett: a járványhelyzetben klubtámogatásra 1,4 milliárdos, a rendezvénytechnikusok számára 450 millió forintos pályázati keret lesz, a könnyűzene audiovizuális és tárgyi gyűjteményének kialakítására legalább 200 milliós.

“Olyan gazdasági modellt szeretnénk kialakítani a Bakony és a Balaton térségében, amely a kreatív iparra épít.” – mondta Dr.Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF program kormánybiztosa, aki még kiemelte: a Music Hungary Konferencia Veszprémbe költözése egy folyamat része. „Nagyon örülünk neki, hogy a Music Hungary Konferencia Veszprémbe költözik. Az UNESCO ’A Zene városa címünk’ elnyerése után nem is volt kérdés, hogy a magyar zeneiipar legjelentősebb találkozójának városunkban a helye. A zene az egyik legfajsúlyosabb eleme a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programunknak és komoly céljaink vannak vele. Valószínűleg az országosan is ismert fesztiváljainknak köszönhetően, lakosságarányosan Veszprémben szervezik a legtöbb élő koncertet. 2023-ra szeretnénk odáig eljutni, hogy egy nap se teljen el élőzenei megmozdulás nélkül a városunkban.”- mondta.

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke kitért arra, hogy a hazai zeneiparnak mintegy 30 milliárd forintos bevételkiesést okozott a pandémia. A Szövetség megbízásából készülő hatástanulmány szerint a koncert- és fesztiváljegyárak áfakulcsát 5 százalékra kellene csökkenteni.
“Az elmúlt években olyan dolgok felett keseregtünk a Music Hungary konferenciákon, amilyen problémáknak ma nagyon örülnénk. Ez a konferencia az az esemény, amelyből a Music Hungary Szövetség, a magyar könnyűzene reprezentatív iparági képviselet kinőtt, nem is olyan hosszú idővel ezelőtt. És nagyon jó, hogy így történt, mert ebben az évben akkora szükség van a közös gondolkodásra, amekkorára sosem gondoltunk, hogy lesz. A zeneipar szereplői így egymást segítve, közösen próbálnak túlélni és beleszólni a saját sorsukba. Az idei konferencia is óhatatlanul erről, a túlélésről és saját sorsunk alakításáról fog szólni.” – hangsúlyozta az elnök.

„Most a legégetőbb kérdés, hogy mi legyen, ha a koronavírus-járvány miatt a játszóhelyeket ismét be kell zárni. Már a szeptember eleji tapasztalatok is riasztóak, csökken a jegyeladás, az emberek okkal és joggal nem szívesen mennek zárt térbe tömegrendezvényre. Mi egy 1,4 milliárd forintos klubtámogatási pályázattal indulunk, ami az infrastruktúra túlélését biztosíthatja, hogy legyen majd hol újraindítani a zenei életet. A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen összesen 450 millió forintra pályázatot hirdetünk a rendezvénytechnikusok számára. A Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a pandémiás helyzet miatt elmaradt pár fejlesztés maradványösszegéből elkezdjük a magyar popkultúra digitális értéktárának az építését. Elsősorban a zenekaroktól és kiadóktól vásárolunk audiovizuális anyagokat, majd tárgyi emlékeket (relikviákat), ezeket digitalizáljuk, és strukturált, kereshető formában közgyűjteményként mindenki számára ingyenes formában közzétesszük.
Ami viszont a novemberi MH-közgyűlésének központi kérdése lesz: „a hogyan tovább”. A koronavírus megváltoztatta a világot, a fogyasztási szokásainkat. A változás mértékéről még csak sejtéseink vannak. És ez a járvány még csak az első. Lesz még ilyen. Erre fel kell készülnie az egész zeneiparnak, de a tágabb értelemben vett kulturális intézményrendszernek is.” – mondta Demeter Szilárd a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásért felelő miniszteri biztos

Szilágyi Dávid a PwC Magyarországtól elmondta: „A Music Hungary Szövetség felkérte a PricewaterhouseCoopers Magyarország szakértő csapatát egy közös munkára, melynek célja a koncertek és zenei fesztiválok belépőjegyeit érintő 27 illetve 18%-os áfakulcsok egységesen 5%-ra csökkentésének vizsgálata. Szakértői körökben évek óta napirenden van ez a téma, amit most a Music Hungary-vel közösen bontottunk ki. Sajnos a továbbgondolásban a COVID-19 világjárványnak is szerepe volt, hiszen felerősítette és még jobban láthatóvá tette a koncert- és fesztiválszervezést sújtó nehézségeket.
A mostani munkánk során elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással lenne a koncert- és fesztiváljegyeket érintő áfakulcsok csökkentése egyrészt az iparág szereplőire, másrészt az állami adóbevételekre. Az iparági adatok gyűjtése és az áfahatás kalkulációja még folyamatban van: az eredményekről részletesen a veszprémi konferencián fogjuk tájékoztatni az iparág és a sajtó képviselőit. Előzetesen, még a konkrét áfahatás-kalkuláció elvégzése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy az áfakulcs-csökkentéssel a szektor összes szereplője jól járhat: segítheti az érintett szereplők talpra állását a vírushelyzet utáni újrainduláskor, színesítheti a zenei fellépők palettáját és növelheti hazánk versenyképességét a nemzetközi fellépőknél. Összességében egy olyan indirekt, piaci alapú kedvezményt jelenthet a szektor szereplőinek, amely segítheti a hazai koncert- és fesztiválkultúra eddigi eredményeit megőrizni és továbbvinni.”

„Fontos beszélünk a zenészekről, a menedzsmentekről, a koncertekről, a fesztiválokról, a klubokról, a háttériparról és talán a legfontosabb nekünk, hogy a közönségről. Nem szeretnénk engedni abból, hogy olyan koncerteket adhassunk, amire valóban megéri a közönségnek eljönni. Nem szeretnénk olyan koncerteket adni, ahol a néző csak „fél-élményt” kap. Nagyon fontos, hogy megvalósuljon az a környezet, ahol a közönség és a zenész is elégedett tud lenni. Ehhez rentábilissá kell tennünk ezeket a bulikat a biztonságos bulizás feltételei mellett.”-zárta a nyilatkozatok sorát Puskás Peti a ’The Biebers’ zenekar frontembere.