„Kész, vége, elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól!” – megadták az engedélyt a Club Aliga átépítésére

A civilek érveit figyelmen kívül hagyva, zöld utat kaptak a régi balatonaligai pártüdülő átépítési tervei, mellyel tulajdonképpen az utolsó akadályozó tényezők is elhárultak a mintegy 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyi lakosok persze nincsenek elragadtatva, egy “zárt világtól” tartanak a kiváltságosok számára – olvasható a Népszava hasábjain.

“Kész, vége, kasza, teljes megsemmisülés. Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették, csak most visszafordíthatatlanul, hiszen nem az állam teszi, hanem magántulajdonba kerül!”

Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese reagált ilyen indulatosan, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Abban bíztak ugyanis, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a gigaberuházást, amelyet az állam kiemelt gazdasági fontosságú projektté nyilvánított, megkönnyítve ezzel egyrészt az adminisztrációt, másfelől felülírva minden helyi korlátozó rendeletet – írja a napilap.

A civilek, az AFE mellett például a Nők a Balatonért Egyesület, valamint az önkormányzat megannyi, a projekt veszélyeit bemutató tanulmányt készített, szakmai anyagokkal próbálta bebizonyítani, milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. A fürdőegyesület és a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település egyik része – panaszt is tett tavaly év elején az Alkotmánybíróágnál (AB). Ott azonban júniusban azzal utasították el a beadványokat, hogy a kormányrendelet nem elvonja, hanem csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait a Club Aliga területére. Az egyesület emiatt a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, mivel az AB azzal utasította el beadványukat, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog. A környezetvédelmi hatásvizsgálatra is komoly szakmai anyagot állítottak össze a civilek, ám a kormányhivatal határozatából kiderült, minden felvetésüket lesöpörték, elvetették.

A Club Aliga, vagyis új nevén Aligaliget fejlesztése komoly állami támogatásban részesült: több ütemben 10 milliárd forintot kapott a Pro-Mot és az Appeninn kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra azok után, hogy a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a beruházást. Mint a Pro-Mot korábbi beszámolójából kiderült, az Aligaliget keretében 46 hektáron terveznek fejlesztéseket: ebből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig. Új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, ehhez legyalulják a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. A területen 548 felszíni parkolóhelyet alakítanak ki, 38 férőhelyes mélygarázs épül, közösségi, szociális és kiszolgáló létesítményeket húznak fel, felújítják és bővítik a kikötőt, mely új szolgálati épületet is kap.

A helyiek viszont attól tartanak, hogy a fejlesztéssel az addigi közutak is magánkézbe kerülnek, korlátozzák a használatukat, s így nem tudnak lejutni a 32 éve visszakapott partjukra. A Pro-Mot ugyan többször is ígéretet tett, hogy az aligaiak továbbra is használhatják a partot, ám az AFE és a civilek szerint minden a cég aktuális vezetésén múlik majd. Gyanújukat erősíti, hogy Pro-Mot nem tartotta be azt, az önkormányzattal korábban megkötött megállapodást sem, mely szerint az Aliga II. területén parti sétányt jelöl ki, ehelyett a tóig felparcellázták a területet, ahová a korábbi korlátozásokat figyelmen kívül hagyva akár hatszintes, teljesen tájidegen épületeket is fel lehet húzni majd. A kiemelt beruházássá nyilvánítás ráadásul azt is lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, amely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat. Nem véletlen, hogy a projekt ellenzői azt szerették volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a minősítést – a hatpárti közös ellenzéki programban helyet kapott, hogy felülvizsgálnák a kiemelt állami projekteket, s építési moratóriumot hirdetnek meg a tópartra –, ám április 3. után ez a reményük is szertefoszlott.

A teljes cikk itt olvasható.