Kiszáradt a Zirci Ciszterci Arborétum tava is

A tó elsődleges vízforrása a Cuha-patak, amely egyébként is hajlamos a nyári kiszáradásra.

“40 centiméter – csak ennyi! Térdig ér az arborétumi kis tó. Ötször ennyi víz szokott benne lenni. Sajog a szívünk, amikor ránézünk, de közben tudjuk, hogy a mi tavacskánk egy természetes és nagyon érzékeny mérőműszer. Pontosan mutatja, mi zajlik körülöttünk, mi történik a Bakony vízháztartásával” – írja közösségi oldalán a Zirci Ciszterci Arborétum.

A probléma nem egyszerűen az, hogy idén is kevés csapadék hullott. Legalább ennyire számít, mikor, milyen intenzitással és milyen hosszú száraz időszakok között érkezik a csapadék. Az idei év ebből a szempontból is szélsőséges. A Bakony karsztos vízrendszere miatt különösen érzékeny terület. Kicsit olyan, mint egy lyukacsos sajt: a lehulló csapadék jelentős része a mészkő és a dolomit repedésein keresztül beszivárog a felszín alatti vízrendszerbe.

A tó egyetlen felszíni vízforrása a Cuha-patak. Ha pedig kevés víz érkezik a patakon, azt előbb-utóbb a tavon is látni lehet. Egy félreértést azonban érdemes eloszlatni. A Cuha természeténél fogva sem teljes hosszában állandó vízhozamú patak. Karsztos környezetben folyik, ezért bizonyos szakaszain régebben is többször előfordult nyári kiszáradás. Elnevezése a szláv Sucha vagy Suha eredetire vezethető vissza, amely azt jelenti: száraz.

Nem lenne tehát igaz azt állítani, hogy „régen mindig folyt benne víz, most pedig a klímaváltozás miatt kiszáradt”. Ami igazán figyelemre méltó, az az időszakos vízhiányok gyakorisága, hossza és az, hogy az év mely időszakaira terjednek ki. A kis tó mindkét föld alatti betápláló csatornája a Cuha vizét vezeti át. Ha a patakban kevés a víz, egy idő után a tó szintje is csökkenni kezd.

És nemcsak a Cuhán látjuk a vízhiány jeleit. A Bakony több kisebb vízfolyása küzd alacsony vízállással. Az egykori apátsági Mayer-tavat például három kis vízfolyás táplálja; közülük most már csak egy csordogál. Abból a tóból mintegy 60 centiméternyi víz hiányzik.