Beszámolt arról is, hogy Veszprém közös platformot hozott létre a Pannon Egyetemmel azzal a céllal, hogy a szemét, a víz, a fenntartható turizmus és a fenntartható gazdaság területén a körkörös gazdaságra történő átállásnak olyan üzleti modelljeit, olyan technológiáit dolgozzák ki, amelyeket aztán országosan is hasznosítani lehet. Célja emellett, hogy a hagyományos tájhasználatot népszerűsítse a veszprémi és a Balaton-felvidék föld-, és épülettulajdonosai körében is.
Veszprém az ENSZ és az Európai Unió globális környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban olyan helyi tervek megvalósításán dolgozik, amelyek jól illeszkednek a város egyedi adottságaihoz. A 2030-ig megvalósítani kívánt veszprémi célkitűzések között szerepel a hulladék-kibocsátás nélküli körkörös gazdaság megvalósítása, a város területére érkező vízkészletek 60 százalékának megtartása, a földterületek megőrzése a beépítés visszafogásával, valamint az egészség és a jólét növelése egyebek mellett a természetes zöldterületek megőrzése révén – fejtette ki Józsa Tamás, a város kabinetfőnöke.
Tájékoztatott arról is, hogy a város még az idén elektromos közbicikli-rendszert hoz létre.
Józsa Tamás emlékeztetett arra, hogy a megyejogú város 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz. Az egyéves programsorozat valamennyi eleme figyelmet fordít a körforgásos gazdaságra, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a rendezvények szem előtt tartják a környezet védelmét.