Már most is tisztán látszódnak a Balaton körbeépítésének következményei a BLKI volt igazgatója szerint

Már most is tisztán látszódnak a Balaton körbeépítésének következményei a BLKI volt igazgatója szerint

“Egy bombaerős intézet ki tudna állni a Balatonért, de most a politikai irányítja a tudományt” – nyilatkozta Jordán Ferenc, a tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) egykori vezetője az atlatszo.hu-nak.

Jordán Ferenc a BLKI-nek 2019 és 2020 között volt az igazgatója. Az ellentmondásos megítélésű biológus kirúgásához nagyban hozzájárult, hogy nem félt a konfrontációktól, és nyíltan felszólalt a tó körbebetonozása ellen – írja az atlatszo.hu.

Jordán Ferenc (1973) hálózatkutató biológus, az MTA doktora, jelenleg a pármai egyetem kutatója. Úgy véli, hogy a Balatont kutató intézet 2021-ben csak papíron önállósodott, és szerinte a politika érezhetően rátelepedett a tihanyi kutatóintézetre. A BLKI ugyanis az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tagja, aminek az elnöke az a Maróth Miklós, aki a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója. Mindez azért különösen problémás Jordán Ferenc szerint, mert pont ez az intézmény tudna kiállni a tó természeti érdekeiért, miközben a Balaton-partot évek óta próbálják elfoglalni bizonyos körök, nagyvállalkozók. Azt persze mindenki tudja, hogy nem kellene kiirtani a nádast és luxusingatlanokat építeni a partra, de jelenleg nincs olyan intézmény, ami ezért elég hangosan kiállna.

Átlátszó: Mekkora szava van jelenleg a tó élővilágát és vízminőségét vizsgáló Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnek?

Jordán Ferenc: Radar alatt működik, miközben ennek az intézménynek kellene a leghangosabban a természet érdekeit védeni. A Balaton körül mindig több szereplő van, aki érvényesíteni szeretné az érdekét: a turizmus, az önkormányzatok, a vízügy, a horgászok, az ingatlanlobbi és így tovább. A kutató, az ökológus csak akkor kell, ha fel kell mutatni, hogy valaki éppen zöld hangulatában van. Utána mehet vissza a kis vackába. De arra is volt példa, hogy behívtak a horgászok egy megbeszélésre, hogy „ugyanazt kellene gondolnunk a dolgokról”. Ez tükrözi a társadalmi értékrendet is: nálunk a horgász diktál(na) a tudományos kutatónak.

A Balatoni Fejlesztési Tanácsban (BFT) állandó meghívott az intézet. Igazgatóként igyekeztem elmondani a véleményem, hogy ne tegyük tönkre a Balatont, de látszott, hogy a tihanyi igazgató nem szokott ezekbe beleszólni, csak dísznek van ott. A turizmus és az ingatlanlobbi a nagykutya, a tudós örüljön, hogy ingyen pogácsát és kávét kap.

A BFT-ben egyébként remek emberek dolgoznak, de mára kicsit csökkent a mozgásterük és a presztízsük, ami nagy kár.

Mindenki tudja, hogy nem kellene kiirtani a nádast, körbebetonozni a tavat, nem kellene luxusingatlanokat építeni a partra, de ezt nem mondják ki elég hangosan. A Balatonnak persze van már kormánybiztosa, úgyhogy már hivatalos szintre emelkedik az a tendencia, hogy halastavat csinálunk egy gyönyörű tóból. Ha lenne egy modern, nemzetközileg bombaerős intézet, akkor meg tudnák védeni az ökológiai szempontokat, de egy elavult, halk intézet nem tudja képviselni ezeket.

Mikor lesz látható környezeti következménye annak, hogy körbeépítik a tavat?

Már most is tisztán látszódnak. A problémát kiválóan szemlélteti, hogy mióta a tengeri jacht lett divat, mesterségesen magasan tartják a vízszintet. Ennek is ára van: a Balatontól délre, a somogyi földeken rendszeresen van emiatt belvíz, és sokszor nem tudnak a gépekkel rámenni a földekre, erről nem beszélünk sokat.

A nádasnak is ingadozó vízszint kell, állandó magas vízszinttel is ki lehet irtani a nádast, a minősége is romlik. Az sem tesz neki jót, ha felszabdalják sok kis stéggel, de mindenki csak széttárja a kezét: ez egy elképesztően nehéz, megoldhatatlan probléma. Szerintem nem kellene, hogy az legyen. Nehéz lehet a haverok közt rendet vágni, de a tó érdekében érdemes lenne.

Nem legálisak ezek a kis magánstégek, de a Balatonnál semminek nincs következménye. Beleláttunk, hogyan működnek a környezeti hatástanulmányok: ha valaki leírja, hogy egy beruházás nem oké, öt perc alatt találnak valakit, aki azt mondja, hogy mehet. Azt látom, hogy a civileknek kezd erősödni a szava, nő a tömeg ereje. Ha a Balatont teljesen tönkrevágják, a városiak majd nyaralnak máshol, de az ott élő emberek nem feltétlenül akarnak, vagy tudnak elköltözni.

A Velencei-tó kapcsán sokat hallani a horgászlobbiról, mennyire erős ez a Balatonnál?

A Balatonból horgászparadicsomot csinálnak. Sok halfaj már csak alig-alig ívik a tóban, máshonnan kell betelepíteni őket, aztán kifogják. Van, akinek talán ez jelenti a természet körforgását, de akkor eléggé félrenézi a dolgokat. Naponta új rekordokat döntenek a dinoszaurusz-méretű pontyok, és özönlenek ide külföldről is a terepszínű turisták. Mi meg lelkendezünk, miközben esszük az import keszeget. Nagyon nincsenek rendben ezek a dolgok.

Ha a pusztuló nádasban nem ívik a hal, mesterséges ívóhely kell neki, tehát a nádas előtt mondjuk kőszórásokat hoznak létre. Sajkodnál ezt titokban csinálták, legalábbis igyekeztek. Ott ültem Tihanyban, nekünk pedig senki nem szólt, hogy a félsziget másik felén mit csinálnak, csak az újságban olvastam. Átmentem kocsival, és akkor láttam, hogy tényleg szórják a köveket. Nem értettem, hogy igazgatóként miért nem értesültem erről. A tihanyi polgármester igen egyszerűen van beprogramozva: más dolga nincs, mint kiszolgálni a NER-t és az ingatlanlobbit, messze nem a településének az érdekeit védi.

Megkörnyékezték már a tihanyi kutatóintézet ingatlanát, kikötőjét?

Mi mindig is tartottunk attól, hogy a mindenkori tőke bekebelezi a kutatóintézet ingatlanát, ez a levegőben van legalább 10 éve. Az épületeket kiválóan tudnák hasznosítani szállodaként. A szomszédban található Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája, ami Magyarország egyik legértékesebb épülete. Hosszú ideig csak rohadt le, most a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás 11,5 milliárd forint állami támogatást kapott.

Korábban hallani lehetett olyan tervekről, hogy az intézetet kirakják, és összenyitják a két ingatlant, akkor lett volna nekik saját kikötőjük is. Rendszeresen voltak megkeresések nagy emberektől, hogy kapjanak kikötőt az intézettől.

A teljes cikk itt olvasható.


Forrás: atlatszo.hu
Fotó: MTI

Kapcsolódó

Brutális árkülönbségek a Balaton környéki vármegyék ingatlanpiacán

A balatonfüredi Aranyhíd sétány négyzetméterára volt a legmagasabb az elmúlt évben. - - A Somogy várme
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Szent István Király Templom, Szentkirályszabadja

Szentkirályszabadja neve leginkább a település (korábban katonai) repülőtere és a hozzá tartozó elhagyatot
Elolvasom

Új hangversenyzongorát kapott Balatonfüred

A bécsújhelyi Bösendorfer-manufaktúra új darabját január 10-én avatják fel. - - Megérkezett a város új
Elolvasom