Milyen veszélyeket rejt a kékalga-szennyezés?

Aki az elmúlt néhány év nyarain megfordult a Balatonon az már ismerheti a kékalgák virágzására figyelmeztető, egyben a fürdést korlátozó kiírásokat. De pontosan mi is a kékalga és vajon mennyire lehet veszélyes számunkra? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést a bien.hu cikke.

Az emelkedő hőmérséklet és a szennyezés a káros algavirágzás robbanásszerű növekedéséhez vezetett, ami szennyezi ivóvizünket és károsítja az emberi egészséget. Ez “a bomlás és a halál szaga” – mondja Beth Stauffer, a Louisianai Egyetem munkatársa a BBC újságírójának. „Fizikai jelenléte van. Ez a nagyon feltűnő zöldek és kékes zöldek rétege… amikor belehelyezed az evezőt a vízbe, érezheted is.”

Az emelkedő hőmérséklet miatt gyakoribb a káros algák mennyisége

A káros algavirágzásokat (HAB) korábban inkább a tengeri környezethez kapcsoltak. De az utóbbi években ezek egyre beljebb kerültek a szárazföld belsejébe, és hatással vannak az édesvízi rendszerekre is. Az olyan tudósok, mint Stauffer, megpróbálják kideríteni, miért.

A HAB-k akkor fordulnak elő, amikor bizonyos típusú algák nagyon gyorsan növekednek a vízben megnövekedett tápanyagtartalom miatt – jellemzően akkor, amikor a gazdálkodók szántóföldjére kijuttatott mesterséges nitrogén és foszfor az esőben kimosódik, és a vízbe kerül. Az algák olyan mértékű táplálékot kapnak, amit természetesen soha nem kapnának meg, és virágzás alakul ki. Néha ez ártalmatlan. De nagy léptékben sokféle alga mérgező és káros lehet az emberekre és az állatokra. És ez a lépték rendkívüli lehet.

Az algavirágzás robbanásszerű növekedése az emelkedő hőmérséklettel és a növekvő szennyezéssel függ össze. Ezek a zöld hullámok egyben figyelmeztető jelek és a változó éghajlat tünetei is. Mivel a mezőgazdasági műtrágya és az emberi szennyvíz szökőára sújtotta felmelegedő vizeinket, fennáll a veszélye annak, hogy ivóvizünk mérgezővé válik – olvasható a portálon.

Veszélyes méreganyagok, melyek pusztítják az élővilágot

Az óceánban 2015 tavaszán a Pseudo-nitzschia algák egész tengerparti virágzása a neurotoxin, a domoinsav kitörését eredményezte az Egyesült Államok teljes nyugati partján, négy államban. Emelkedett méreganyagokat találtak tengeri emlősökben és halászatban, mindössze egy nap alatt több mint 1950 kg kagyló veszett oda, és több mint 200 oroszlánfóka kapott idegmérgezést. 2017-ben a Mexikói-öbölben 22720 négyzetkilométert borító algavirágzást regisztráltak.

Ezek az óriásvirágzások jellemzően a delták közelében fordulnak elő, ahol a folyók – hatalmas területeket és műtrágyát lecsapolva – találkoznak a tengerrel. A szárazföldi folyók és tavak azonban egyre inkább elmocsarasodnak, még mielőtt elérnék a tengert. Vizeik pedig veszélyeztetik a velük határos emberi populációkat.

Az ivás vagy úszás miatt algatoxinoknak kitett emberek és állatok kiütéseket, lázat, sőt máj- és vesekárosodást is szenvedhetnek.

Az Egyesült Államok és Kanadai Nagy Tavak Nemzetközi Szervezete által a HAB-okról készített áttekintés szerint az 1980-as években Kanadában és az Egyesült Államokban mindössze 12, az 1990-es években pedig mindössze 19-et rögzítettek algajárványok kitöréséből. A 2000-es évek közepére azonban hirtelen megjelentek a HAB-król szóló jelentések a valószínűtlen, tengerparttal nem rendelkező államokban – és Európában is.

2021-ig csak az Egyesült Államokban közel 1700 HAB-hoz kapcsolódó figyelmeztetést és közegészségügyi figyelmeztetést adtak ki. A HAB-k mára mind az 50 államban jelentős környezeti problémát jelentenek, és ez valószínűleg így is marad, amíg nem teszünk valamit a globális felmelegedés és a környezetszennyezés megállításáért.