Mintegy 200 denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi Érseki Palota padlásterében

Speciális intézkedésekkel óvják a nőstény egyedekből és kölykeikből álló kolóniát a veszprémi várnegyedben.

Közel 100 denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és néhány hete született kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították.

„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem itt töltik a nyári hónapokat, hanem ‘agglegénylakásokban’ – kisebb, néhány fős kolóniákban, barlangokban, bányavágatokban, a későbbi nászhely közelében. Az Érseki Palotából általában július közepén költöznek ki az első denevérek, a kolónia augusztus közepére, végére bomlik fel, bár néhány állatot még októberben is szoktunk találni a padlástérben” – mondja Mészáros József denevérkutató, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány elnöke.

A szakember hozzáteszi: a megfigyelések szerint az „érsekségi denevérek” nyár végén a Magas-Bakony felé veszik az irányt, a Tési-fennsíkon és a Kőris-hegyen, valamint a Bakony két legmélyebb barlangjában, a fokozottan védett Csengő-zsombolyban és az Alba Regia-barlangban töltik a telet, nászhelyük is ott található. A kölykök május végén, június elején jönnek világra, amikor a kolónia már az Érseki Palota padlásterében tartózkodik.

A veszprémi várnegyed visszatérő vendégei

A szakember szerint elképzelhető, hogy a veszprémi Érseki Palota már megépítése, vagyis az 1770-es évek óta otthont ad egy-egy kolóniának, a denevérek a megfigyelések szerint ugyanis kitartanak a lakóhelyük mellett. „Valószínűleg azért térnek vissza évről évre az Érseki Palotába, mert annak a padlástere kifejezetten nagy, megfelelő a hőmérséklet és a páratartalom, senki nem háborgatja őket, a tetőtér zsalugáteres ablakain át pedig kiválóan tudnak ki- és berepülni” – magyarázza Mészáros József, hozzátéve: a denevérek jellemzően a palota központi része, a nagyebédlő feletti padláson tartózkodnak, de ha ott 45-46 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, átköltöznek a kémények közelébe, a padlás északkeleti, az érseki lakrész fölötti hűvösebb sarkába.

Az „érsekségi denevéreket” egyébként már az 1990-es évek közepe óta, vagyis lassan 30 éve figyelik, ám a veszprémi várnegyed más épületeiben is élnek denevérek. A kétezres évek elején a Szent Mihály Főszékesegyházban találtak a szakemberek egy kolóniát, az Érseki Turisztikai Központnak otthont adó Biró-Giczey Ház padlásterében pedig ma is él egy kisebb denevércsoport.

Speciális intézkedésekkel védik a denevéreket

Az Érseki Palota padlásterében élő példányok a közönséges és a hegyesorrú denevérek közé tartoznak, védett állatok. Számuk egész Európában folyamatosan csökken, a veszprémi várnegyedben is jóval kisebb a kolónia, mint néhány évtizeddel korábban. Volt, hogy több mint 400 denevér töltötte a nyári hónapokat az Érseki Palota padlásterében, ma 200 körül alakul a számuk.  

Éppen ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a zajra, a fényre és a különböző szagokra érzékeny – az épületekben kárt nem okozó – védett állatokat ne zavarják. Április közepétől egészen októberig semmilyen munkálatot nem végeznek az Érseki Palota padlásterében, amelynek a belső világítását is átalakították a kolónia nyugalma érdekében.

Az Érseki Palota díszkivilágítását is ehhez igazították: április 15. és augusztus 15. között nem világítják meg az épület völgy felőli homlokzatának felső részét, ott vannak ugyanis a denevérek berepülőnyílásai, így a padlástérbe nem szűrődik be a fény. A Veszprémi Főegyházmegye és a kivitelezésért felelős projektvezetés folyamatosan együttműködik a denevérkutató szakemberekkel, akik rendszeresen ellenőrzik az állatokat, minden hónapban visszajárnak az épületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival közösen. Mészáros József kiemeli: két kamerát és három hőmérőt is elhelyeztek a padlástérben, hogy lássák, miként alakul a hőmérséklet, és arra hogyan reagálnak a denevérek.