Mit kell tudni az új épületekre vonatkozó energetikai előírásokról?

Ha valaki új otthon építésére készül, a jogszabályok által meghatározott energiahatékonysági követelményeknek is utána kell nézni. A nemrégiben életbe lépett hatályos előírások célja, hogy a frissen felhúzott épületek korszerűek, környezettudatosak és gazdaságosan üzemeltethetők legyenek.

Az energetikai szempontok betartása jogszabályi kötelezettség, és a használatbavételhez elengedhetetlen feltétel. Szerencsére az Országos Tanúsító Központ a jogszabályi rendeleteknek megfelelő tanúsítványt tud kiállítani, mely igazolja, hogy az új lakóépület minden előírásnak eleget tett. Lássuk most részletesen, mire is kell figyelni!

Legyen legalább “A” besorolása az új épületeknek

Az újonnan felépített ingatlanoknak teljesíteniük kell a közel nulla energiaigény követelményszintjét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az épületnek minimum “A” kategóriás energetikai besorolást kell elérnie, amit egy hivatalos tanúsítvánnyal kell igazolni.

Ennél jobb minősítés természetesen elérhető – a skála tetején az A+++, A++ és A+ kategóriák állnak –, de gyengébb már nem elfogadható. A tanúsítvány kiállítása mindig az építtető feladata, és a használatbavételi kérelemmel együtt kell benyújtani.

Maximált energiafogyasztás: mit jelent ez pontosan?

A szabályozásban az is szerepel, hogy egy új épület mennyi energiát fogyaszthat évente, négyzetméterenként. Ez az úgynevezett összesített energetikai jellemző, amely a fűtésen, hűtésen, használati meleg vízen, világításon keresztül minden energiaigényt figyelembe vesz.

A határérték 76 kilowattóra évente négyzetméterenként – ha ezt meghaladja az épület, nem fogja elérni az elvárt “A” minősítést.

Hőszigetelés és épületszerkezetek: nem mindegy, mit választunk

A jó energiahatékonyság legfőképpen a hőszigetelésen múlik. Az előírások nem konkrét szigetelési vastagságokat jelölnek ki, hanem azt, hogy az egyes szerkezettípusoknak milyen hőátbocsátási értékkel kell dolgozni.

Az egész épület energiateljesítményét figyelembe kell venni. A rendelet például előírja, hogy az ingatlan fajlagos hővesztesége milyen értéket nem haladhat meg. Bár ez egy bonyolultabb mérnöki fogalom, a lényege egyszerű: azt mutatja meg, hogy mennyi hő távozik az épületből a méretéhez képest.

A szén-dioxid-kibocsátás sem elhanyagolható

A fenntarthatóság jegyében az is figyelembe veendő, hogy az új épületek mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki. A szabályozás szerint évente legfeljebb 20 kilogramm lehet ez az érték négyzetméterenként.

A legjobb döntés, ha már a tervezés kezdetén bevonunk egy energetikában jártas szakembert. Így időben kiderül, hogy milyen szerkezeti megoldások és berendezések szükségesek a kívánt besorolás eléréséhez.

Az energetikai szabályozás célja, hogy olyan otthonok épülhessenek, amelyek kényelmesek, takarékosak és fenntarthatóak – hogy egy fárasztó nap után a megérdemelt pihenőidőt is kellemes környezetben tölthessük.