Munkaerőhiány veszélyezteti az idei balatoni szezont?

A pandémia elmúltával ismét a munkaerőhiány okozza a legnagyobb kihívást a hazai munkaerőpiacnak, de akadnak olyan szektorok, mint a turizmus és a vendéglátás, ahol még a járványhelyzet előtti állapotokhoz képest is szinte kilátástalan a helyzet. Egyes szakemberek szerint akár még a balatoni szezon is veszélynek lehet kitéve – írja a vg.hu.

A koronavírus-járvány és az azzal járó teljes bezárás egyik legnagyobb kárvallottja a vendéglátóipar és a turizmus volt– mondta Juhász Csongor, a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat vezetője.

Hónapokra bezártak éttermek, kávézók, hotelek, a vendéglátás és a turizmus egy időre megszűnt működni. Ez a helyzet rengeteg az iparágban dolgozó szakembert sodort megélhetési és egzisztenciális válságba, hiszen nem sok olyan munkáltató akadt, aki képes volt hosszú távon fenntartani a bezárások alatt is a foglalkoztatást.

Sokan nem tértek vissza a Covid-zárás után

Nagyon sokan voltak, akik ebben a kényszerhelyzetben a lezárások alatt is működő vagy később gyorsabban visszaálló gazdasági területeken, szakmákban – logisztikában, kereskedelemben – vállaltak munkát. Közülük pedig sokan döntöttek úgy, nem térnek vissza eredeti szakmájukhoz, így a korábbiakhoz képest is több ezer ember hiányzik ma a vendéglátóiparból.

A szakember hozzátette: „A problémát tetézi, hogy a környező országokból kevés olyan, angolul jól beszélő vendégmunkás érkezett hazánkba, akik bevethetők az idegenforgalmi területeken, ahol a vendégek tekintélyes része is külföldi. Az ukrán, szerb vagy más közelebbi, Európai Unión kívüli országból érkező dolgozók jellemzően az anyanyelvükön kommunikálva tudnak munkát vállalni. Ez a vendéglátó szektorban nem segít.”

Juhász Csongor kiemelte, hogy míg korábban a gyártói, kereskedelmi területeken, logisztikában volt a legjellemzőbb a vendégmunkások alkalmazása, ma már a turizmus is ilyen szektor lehet. A különbség, hogy míg az előző gazdasági területekre a környező országokból érkező dolgozók jelenthetnek megoldást, a turizmusban és vendéglátásban messzebbre kell nézni.

A kormány súlyos munkaerőhiány miatt hozott intézkedése teszi lehetővé, hogy meghatározott hiányszakmákban az unión kívüli munkavállalók is bevonhatók legyenek a hazai munkaerőhiány megoldására. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol már nem lehet magyar dolgozókkal betölteni egy-egy pozíciót, és ez a helyzet már huzamosabb ideje fennáll, a vállalatok dönthetnek úgy, hogy vendégmunkásokkal oldják meg a munkaerőproblémákat.

Könnyen belátható, hogy ha egy hotel, étterem vagy kávézó csak azért nem nyit ki, mert elfogyott a hazai munkaerő, az senkinek sem jó – fejtette ki Juhász Csongor. Hozzátette: természetesen első körben belföldön szeretne mindenki munkaerőt találni. Ahol lehet, ott magyar dolgozókat vesznek fel, hiszen a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása jóval költségesebb, de sokszor ez az egyetlen megoldás az üzletmenet fenntartására. Az ipari és gyártói területek után például a belvárosi vendéglátóhelyeken, hotelekben vagy a Balatonon is egyre több lehet a vendégmunkás a következő években.

Ázsiából érkezhet a megoldás?

A budapesti belvárosban ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy-egy felszolgáló nem beszél magyarul és a kommunikáció angolul zajlik. Mindez nem okoz gondot, egyrészt, mert a vendégek többsége külföldi, másrészt pedig, mert a magyar vendégeknek sem jelent különösebb problémát, hogy adott esetben angolul rendeljenek. Természetesen jellemzően vegyesen foglalkoztatnak magyar és más nemzetiségű dolgozókat, de ahogy megyünk bele a szezonba, egyre több külföldi vendégmunkás érkezhet hozzánk.

„A Prohumannál már évek óta látjuk azt a tendenciát, hogy nemcsak Magyarországon, de a tágabb régióban is csökken a rendelkezésre álló munkaerő. Éppen ezért már nemcsak a környező, de a távolabbi országokból érkező vendégmunkásokkal is igyekszünk segíteni a hozzánk forduló vállalatokat, cégeket, akár a turizmusból vagy vendéglátásból is. Ez utóbbi szektorban különösen például az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkezők jelenthetnek nagy segítséget, hiszen esetükben jellemző a megfelelő szintű angolnyelv-tudás, és általában szívesen dolgoznak ezen a területen”– mondta Juhász Csongor.

A szakember hozzátette, hogy a Magyarországra érkező dolgozók nagyon erős „szűrőn” mennek át, először a hazájukban, majd ideérkezve is komoly kiválasztási rendszeren keresztül ellenőrzik, hogy csak a valóban megfelelő tudással és felkészültséggel rendelkezők vállalhassanak munkát. A vendégmunkások kontrollált és szabályszerű foglalkoztatását rendkívül szigorú jogszabályi háttér biztosítja, melynek része, hogy csak az előzetesen akkreditált vállalatokon keresztül lehet vendégmunkásokat egyszerűsített eljárásban foglalkoztatni egyes, unión kívüli országokból, és kizárólag meghatározott, kritikus munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban.

Jó hír lehet a vendéglátó szektor számára, hogy az indonéz vagy filippínó munkavállalók gondolkodásában Európa egységes megítélés alá esik, nem rendelkeznek preferenciákkal a nyugat-európai országok irányába. A tapasztalatok azt mutatják, hogy számukra a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet, mint ha például Németországban dolgoznának – emelte ki Juhász Csongor.