Nobel-díjas lett a Pannon Egyetem díszdoktora

Kenso Soai, a Pannon Egyetem 2015-ben avatott díszdoktora az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A japán kutatóhoz veszprémi kutatások, közös szakmai kötetek és személyes kapcsolatok is kötődnek.

Egy Nobel-díj híre Veszprémben egy régi fényképet is előhívott. Kenso Soai Gelencsér András akkori rektorral fog kezet: 2015-ben járunk, a japán professzor a Pannon Egyetem díszdoktori címét veszi át. Tizenegy évvel később Henri B. Kagannal megosztva neki ítélik a kémiai Nobel-díjat.

Abonyi János rektor a képet felidézve azt kérdezte: hány kézfogás választ el bennünket a Nobel-díjastól? A Pannon Egyetemen a válaszhoz személyes ismeretségek és szakmai munkák is tartoznak. Kurdi Róbert kutatásai, Pályi Gyula nemzetközi kapcsolatai és a veszprémi kiralitáskutatás előzményei segítenek megérteni a fényképen megörökített találkozás hátterét.

Egy apró különbség jelentősége

Bizonyos molekulák két olyan változatban létezhetnek, amelyek egymás tükörképei, mégsem illeszthetők pontosan egymásra – ahogyan a két kezünk sem. Ezt nevezik kiralitásnak. A térbeli különbségnek gyakorlati jelentősége is van: egy gyógyszerhatóanyag két tükörképi változata például eltérően hathat a szervezetben.

Kagan és Soai „az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” kapta a Nobel-díjat. Kutatásaik megmutatták, hogyan erősödhet fel a kémiai reakciókban az egyik tükörképi változat kezdeti kis előnye.

Soai és munkatársai 1995-ben olyan reakciót írtak le, amelyben a keletkező termék saját további képződését segíti, miközben az egyik változat túlsúlya növekszik. A Soai-reakció ezzel kísérleti példát adott arra, hogyan válhat egy parányi kezdeti különbség meghatározóvá. Ez az élet eredetének kutatásához is fontos támpont: segíthet megérteni, miért részesíti előnyben az élővilág bizonyos molekulák egyik tükörképi változatát. Azt azonban nem bizonyítja, hogy a földi élet kialakulásakor ugyanez a reakció játszódott le.

A veszprémi szál

A királis molekulák kutatásának már az 1990-es években voltak veszprémi előzményei. Bencze Lajos kutatócsoportja a korábban Veszprémben dolgozó, később a Modenai Egyetemen kutató Pályi Gyulával együtt foglalkozott ilyen molekulák tulajdonságaival és előállításával. A munkához publikációk, diplomadolgozatok és doktori értekezések kapcsolódtak.

Pályi Gyula érdeklődése a 2000-es évek elején az aszimmetrikus szintézis és a Soai-reakció felé fordult; a témához később Kurdi Róbert munkái is kapcsolódtak. A veszprémi kutatók a Soai és munkatársai által felfedezett reakcióhoz, valamint a kiralitás eredetéhez kapcsolódó kérdéseket vizsgálták.

A szakmai találkozásoknak Magyarország is helyszínt adott. A Soai-reakcióval foglalkozó konferenciasorozat résztvevői 2010-ben és 2015-ben Felsőmocsoládon gyűltek össze. A 2015-ös rendezvény az 1995-ös közlemény huszadik évfordulójához kapcsolódott, és veszprémi programot is tartalmazott.

Soai 2015. szeptember 4-én, a Mérnöki Kar tanévnyitóján vette át a Pannon Egyetem díszdoktori címét. Az ünnepségen elhangzott laudáció tudományos és iskolateremtő munkásságát méltatta: az aszimmetrikus autokatalízis felfedezését, valamint

hozzájárulását a természetben megfigyelhető molekuláris egyoldalúság eredetének megértéséhez. A méltatás kiemelte, hogy a Soai-reakció jelentősége túlmutat a szerves kémián, és más tudományterületek érdeklődését is felkeltette.

A 2017-ben megjelent Advances in Asymmetric Autocatalysis and Related Topics című kötetet Pályi Gyula, Kurdi Róbert és Claudia Zucchi szerkesztette; a könyvben Soai és munkatársai is publikáltak. Kurdi Róbert 2022-ben társszerzőként jegyezte az izotópkiralitásról és a kozmokémiáról szóló fejezetet egy Soai társszerkesztésével megjelent kötetben.

A fejezetben bemutatott kutatás azt vizsgálta, hogy a világűrből származó anyagok eltérő izotópösszetétele miként járulhatott hozzá az életre jellemző molekuláris kiralitás kialakulásához. A kérdés a Soai-reakció egyik tanulságához kapcsolódik: egy rendkívül kicsi kezdeti különbség is nagymértékben felerősödhet.

A 2015-ös kézfogás mögött kutatások, publikációk és évek alatt felépült szakmai kapcsolatok állnak. Soai Nobel-díjának híre így Veszprémben, egy helyben is jól ismert kutatástörténethez kapcsolódik. Vajon mely mai kutatások jelentőségét látjuk majd tisztábban évek múlva?