Ökológiai és kulturális programsorozat kezdődött a Balaton megóvásáért

Ökológiai-kulturális programsorozat vette kezdetét a Balaton megóvásának érdekében a Veszprém–Balaton (VEB) 2023 Európa kulturális fővárosa project keretein belül, amely a remények szerint a következő év után is folytatódik majd – mondta Can Togay János, az EKF programsorozat művészeti főtanácsadója.

A Balatont érintő fő kérdések lesznek a Balatorium program sarokkövei, melynek során a művészet, a kultúra és az ökológia szereplői fognak össze a tóért. Felidézte: olyan edukációs programokat indítottak, amelyek a művészet eszközeivel reagálnak a Balaton problémáira. Az előző félévben négy kurzus indult 41 hallgatóval és 28 művészeti projekt született.

Egyebek mellett lassú tájbejárási programsorozat indul Dörgicse közelében, ökológiai társasjátékot fejlesztettek, valamint létrehoztak egy alternatív oktatási helyszínként működő pavilont – sorolta. A program szakmai partnere a Pad Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A sajtótájékoztató keretében zajló kerekasztal-beszélgetés során a természetvédelemmel, a Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek felhívták a figyelmet a tavat érintő legjelentősebb problémákra, a megoldásra váró feladatokra.

Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője kiemelte: bár örvendetes, hogy sokan látogatnak a Balatonhoz, a tömeg hatására megváltozik az itt élő fajok összetétele, számos faj eltűnik a területről.

Honti Márk kutató (MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport) felidézte, hogy a 2019-ben jelentkező algavirágzás az alacsony vízszint következménye volt. Mint mondta, fel kell készülni az éghajlatváltozás okozta kihívásokra.

Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre csökken a Balatont tápláló folyók vízmennyisége, ami a vízszint csökkenéséhez vezet. Az idegenhonos fajok megjelenése pedig tönkreteheti a tó élőközösségét.