Öt érdekesség a Hévízi-tó történetéből

A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyhatású, melegvizes tava. De vajon milyen társadalmi, kulturális élet színhelyéül szolgálhatott egykor? Hírességeink közül kik voltak rendszeres látogatói? Hogy vészelte át a két világháború viszontagságait? Honnan származnak ikonikus tavirózsái? A tó titkainak nyomába eredtünk.

 

Történelmi érdekességek

Első bizonytalan írásos adataink arról emlékeznek meg, hogy Bornemissza János, kanizsai kapitány 1577-ben hévízi doktoroknál kezeltette magát. Állítólag Vak Bottyán, a Rákóczi-szabadságharc legendás vezére is Hévízen gyógyította köszvényét. A hévízi forrás és környéke a 18. század derekán a Festetics családé volt. Az első ma is fellelhető tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg és ebből az évből való Hévíz legrégibb ismert térképe is. Hévízfürdő születési évének egyértelműen 1795-öt kell tekinteni, ekkor helyezték az első fürdőépületet a tó vizére.

 

 

Hírességek kedvenc fürdője

Az 1920 és 30-as években töltött nagyon sok időt Móricz Zsigmond Hévízen, a Rokonok című regényét is itt írta. Móricz a híres hévízi orvos, dr. Moll Károly páciense volt, akinek a súlyfürdő feltalálását köszönhetjük. Emellett Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Jászai Mari, József Attila és Tamási Áron is előszeretettel látogatta a tófürdőt.

 

Élet a háború alatt

Hévíz a háborús években nemcsak, hogy látogatott volt, de állandóan telt házzal dicsekedhetett. Bár a fürdő egy részét a sebesült katonák foglalták el, a nagyobb részt továbbra is üdülni, pihenni, vágyó emberek töltötték meg. Annyiban különbözött az előző évek az előző szezonoktól, hogy elmaradtak az italos, jazzes, hangos báli esték, de a látogatóknak jól esett a csendesített Hévíz is. Az 1942-es évben a politika átformálta a vendégkört, és az idegen országból érkező vendégek száma csökkent. 1944 elején olyan cikkek jelentek meg a hévízi életről, amiből nem érződött, hogy a világban háború dúl, ugyanis hangversenyek, kulturális előadások, Anna-bálok színhelye volt. Azonban a németek megszállásával már hadikórháznak rendezték be a hévízi szállodákat, és így funkcionáltak a szovjet megszállás alatt is.

 

Hogy kerültek ide a tavirózsák?

1898-ban kísérletek indultak meg az Indiából, és Afrika tropikus vidékeiről behozott színes tavirózsák honosítására. A Hévízi-tó vize kiválónak bizonyult a különböző fajú és virágú tavirózsák nevelésére. Pár év múlva ezek a virágok már a tó valódi – Közép-Európában eddig a szabadban sehol nem látható – díszéül szolgáltak. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig eltart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

 

 

Radioaktív?

A tó medrét vastagon borítja a radioaktív gyógyiszap, mely a maga nemében egyedülálló, egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat; a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek, a szerves savak alkotta gyógytényezők különleges értéket képviselnek. A több tízezer éves Pannon-tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas. Az iszapot iszappakolás formájában használják fel a kúrák során.

 

 

Forrás és fotó: termalfurdo.hu

Legfrissebbek

Kövess minket!

Programajánló