Tényleg sósabb a balaton, de azért pánikra semmi ok a szakértő szerint

A közelmúltban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy friss kutatása állapította meg a tó sótartalmának kimutatható növekedését.

Egy friss kutatás szerint jelentősen emelkedett a sótartalom a Balatonban. Ennek okairól és veszélyeiről az InfoStart kérdezte Vörös Lajos professor emeritust.

Egyre sósabb a Balaton vize – állapítja meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös tanulmánya. A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, ma már azonban édes-sós átmeneti vizű. Az összes ionkoncentráció a korábbi 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 körülire nőtt.

A Balaton vízminőségét már a XIX. század végétől mérik, így a sótartalmát és a sóösszetételét is. “Nagyon jól látszik, hogy az 1970-es évek közepétől évről évre szabályosan nő a sótartalom, szinte lineáris rendje van ennek, aminek az oka eléggé összetett, nem is világos eléggé, hogy ki a fő ludas ebben a folyamatban. Következő kutatási lépcső, hogy kielemezzük az okokat” – mondta az InfoRádió megkeresésére Vörös Lajos professor emeritus.

Azt azonban kizárta, hogy kommunális vagy ipari szennyezés okozza a sótartalom változását a Balatonban, szerinte elsősorban a csapadék a felelős.

“Esik az eső, és kiold valamit az épületek anyagából, a cserépből, a térkövekből, az utak burkolatából, és ez belekerül a patakokba, folyókba, aztán a Balatonba. Északi országokban nagyon egyszerű, mert ott sózzák az utakat, és az utak sózásától lesznek a vizek sósak. Nálunk gyakorlatilag már nincs tél, ettől tehát teljesen független a sótartalom növekedése, viszont az oldott sók a beépített területekről az esővel érkeznek; korrodálódnak az épületek, építmények” – ecsetelte.

Egy példát is mondott: 1927-ben a Balaton vízgyűjtőjén a beépített területek aránya alig volt több mint egy százalék, most hat. Egy másik forrás lehet, amit még nem számoltak ki, hogy egyre több a háztartásokban a mosogatógép, ezekben sót használnak, ami szintén bejut a szennyvízbe, a szennyvíztisztítás során is benne marad, ez is bekerül előbb-utóbb a Balatonba.

Vörös Lajos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton élővilága körül még sincs “semmi dráma”.

“Egyelőre olyan mikroorganizmusok jelentek meg vagy szorultak vissza, amit még a vizet használó ember nem vesz észre, és ez még egy darabig így is lesz. Azt tudni kell, hogy a Balaton vizét isszuk is. Az ivóvízkivételt nem veszélyezteti ez a sónövekedés, mert például a kloridionnak az egészségügyi határértéke az ivóvízben 250 mg/l, a Balatonban még csak 50. Az élővilág meg alkalmazkodik hozzá. Lehet, hogy pár év múlva majd egy másfajta vízibolha lesz a tóban, de ez nem érinti a balatoni turizmust” – mondta a szakember, és jelezte, azt szerinte “az unokáink sem fogják megérni”, hogy a Balaton olyan sós legyen, mint egy tenger, “de térjünk vissza erre 50 év múlva”.