Tovább javul a Balaton vízminősége

A Landsat műhold felvételei alapján lezajlott átfogó, nemzetközi vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a megfigyelt 71 tó vízminősége többségében romló tendenciát mutat. Öröm az ürömben, hogy a Balaton a hat kivételt erősíti. Ennek egyik oka, hogy szakembereink komoly odafigyeléssel kezelték a tóba jutó szennyező anyagok problémáját.

Különböző, helyi vizsgálatok szerint az elmúlt évtizedekben a világ különböző tavaiban egyre gyakrabban fordult elő algavirágzás. Eddig azonban nem vizsgálták globális léptékben a jelenséget. Most viszont a Stanford Egyetem és a NASA szakemberei arra vállalkoztak, hogy megállapítják az algavirágzás globális trendjét. Kutatásaik elkeserítő eredményre vezettek.

A Stanford kutatói a Landsat műholdak adatai alapján hat kontinens 33 országában 71 tavat vizsgáltak meg. Vizsgálatukba 100 km²-nél nagyobb tavakat vontak be, mindig a nyári időszakban készült felvételekkel, de arra törekedtek, hogy fizikai körülmények, a földrajzi szélesség és az emberi beavatkozás mértéke minél különbözőbb legyen. A tavakról 28 év alatt készült 32 000 felvételt elemeztek, elsősorban az erős infravörös jeleket keresték. A fitoplankton virágzásakor megnő a klorofill koncentrációja, a klorofill a kék és a vörös hullámhosszakat elnyeli, a közeli infravörös sugárzást (és a zöldet) viszont visszaveri, azért az intenzív algavirágzás idején az infravörös felvételeken erős infravörös visszaverés látható – írja az urvilag.hu.

A fitoplankton virágzására vonatkozóan a kutatók a tavakat négy csoportba sorolták. Megkülönböztették azokat, amelyeknél javuló tendenciát tapasztaltak (azaz az algavirágzás csökkenő tendenciát mutat), amelyeknél folyamatos a vízminőség romlása (az algavirágzás fokozódik), amelyeknél a korábbi javulás után romlás következett be, illetve amelyeknél nem volt kimutatható trendje a változásoknak. A vizsgált időszakban (1984–2012) a nyári maximális algavirágzás a vizsgált 71 tó közül 48-nál (68%) növekedett. A tavak állapotának romlása erőteljesebb volt a vizsgált időszak utolsó éveiben. Az algavirágzás nemcsak az ivóvízellátásra van kedvezőtlen hatással, hanem a mezőgazdaságra, a halászatra és a turizmusra is. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban az édesvizekben bekövetkező algavirágzás évente 4 milliárd dollár kárt okoz.

A vízminőség romlását a tavakba jutó túl sok tápanyag, elsősorban a bemosott trágya okozza. A vízbe jutó foszfor és nitrogén kedvező feltételeket teremt a kiterjedt algakolóniák fejlődéséhez. Egyes esetekben az alga elszaporodása mérgező hatású lehet a vizet fogyasztó vízi élőlényekre, de az emberekre is, más esetekben azért káros a hatásuk, mert felhasználják a vízben lévő oxigént, ami más vízi élőlények fulladását okozza. A jelenség elsősorban az állóvizeket veszélyezteti, azok közül is azokat, ahol a beömlő folyók csak gyenge cirkulációt okoznak, tartósan magas a vízhőmérséklet vagy változékony az összetétel.

Az egyik vizsgált tó a Tibetben található Szilin-tó volt, amelynél 1995 óta az algavirágzás folyamatos növekedését tapasztalták. A tó a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, az algavirágzás viszont kedvezőtlen hatással van a térség vándormadaraira. A tó környékén elterjedt a jakok és más haszonállatok legeltetése, ami hozzájárul az algavirágzáshoz.

A kutatók a vizsgált 71 tó közül csak hatnál tapasztalták az algahelyzet, és ezzel együtt a vízminőség folyamatos javulását. Örömmel olvashatjuk tanulmányukban, hogy a kedvező tendenciákat mutató hat tó egyike a Balaton. A javulás annak köszönhető, hogy az illetékesek komoly erőfeszítéseket tettek a tó vizébe kerülő, szennyező tápanyagok mennyiségének csökkentése érdekében.

A tartós javulást mutató hat tó esetében megállapították, hogy a víz hőmérséklete nem (vagy csak alig) mutat emelkedő tendenciát, ami hozzájárulhat a vízminőség megőrzéséhez. A tanulmány szerzői szerint a víz melegedése elősegítheti az algavirágzást, közömbösítve a vízminőség javítása érdekében tett egyéb intézkedések hatását.

Fotó: 777blog.hu