A leállított szocialista erőműben megvalósuló Inota 2023-as debütálása óta a közép-kelet-európai régió egyik legkarakteresebb audiovizuális fesztiváljává vált. A projekt most újabb fázisába lép: augusztus 15–24. között megnyílik az első nagyszabású fényművészeti kiállítás, amely minden nap este 6 és 11 között teljes egészében bejárhatóvá teszi a területet.
A Fényerőművel Inota most először válik Magyarország legnagyobb, Budapesten túli indusztriális kiállítóterévé. A korábban kizárólag a fesztivál három napjára megnyitott ipari komplexum idén jóval hosszabb időre telik meg kortárs művészettel. Az installációk léptéke és koncepciója az eddigi évek során már megismert audiovizuális gondolkodásmódot viszi tovább, de ezúttal még komplexebb és monumentálisabb formában: több mint 20 fény- és képzőművészeti alkotás érkezik hét különböző országból. A művek között helyspecifikus, kifejezetten az erőmű tereire tervezett óriásinstallációk is szerepelnek – a hűtőtornyokban, a Turbinacsarnokban és a Kazántér mélyén.
A kiállítás az elektronikus zenei programmal is kiegészülő Inota Fesztivál ideje alatt is látogatható lesz augusztus 28–30. között.
Az alkotók közül többen választották témául a természeti jelenségeket: Sztojánovits Andrea és Álmos Gergely Much Closer to the Sun című audiovizuális műve a napba nézés fiziológiai és érzelmi lenyomatát fordítja át meditációs térélménnyé; Karcis Gábor és Liliane Spielmann Fading Remanence projektje fényérzékeny virágklasztereivel egy érző ökoszisztéma illúzióját kelti életre; Dmitry Morozov (::vtol::) Adad című gépi installációja valós idejű villámlásadatokból generál hang- és fényvillanásokat piezokristályokon keresztül.
Robin Beekman Parallels című fényterében a látogatók érzékelése fokozatosan elcsúszik a megszokott valóságból; Niko Tiainen Decoherence című munkája az élővilág sokféleségének drámai csökkenését vizualizálja ritmikusan szinkronizált, majd fokozatosan széthulló fény- és hangminták segítségével.
A Spanyolországból érkező SpY hipnotikus installációja lebegő folyosók és oszlopok lenyűgöző térbeli konfigurációját hozza létre, míg a francia Collectif Scale lélegző szoborként működő kinetikus installációja és az Olaszországból az erőműbe látogató Alberto Novello foszforeszkáló fénykoreográfiája az érzékelés határait feszegeti.
A hazai művek között Vigh Violetta belső viharokat vizsgáló Észlelőkertje, Varga Zoltán (EPER) digitális kalligráfiája és Bordos László Zsolt transzcendens fénykompozíciója teremtenek költői kapcsolatot tér, technológia és ember között, de bemutatkozik Vincent Rang Monolithja és a fényművészeti program fő kurátorainak, Besnyő Dánielnek és Kálmán Mátyásnak A Lélegző Szív című munkája is.
A program a Cultural Radiance európai együttműködés része, amelynek keretében hazai fényművészeti alkotások jönnek létre, és nemzetközi művészek munkái is bemutatkoznak.