Új nádaratási technológiákkal kísérleteztek a Balatonnál

A növény aratása elsősorban a nádasok minőségének javulását szolgálja, amely pedig a tó vízminőségére is pozitív hatással van.

Kísérleti nádaratás zajlott a Balatonnál. Három helyszínen – köztük Balatongyörökön – próbált ki új technológiát a vízügy. Az enyhe telek miatt már alig lehet jégről aratni, ezért szükséges új módszerek keresése. A nádasnak kulcsszerepe van a Balaton vízminőségében, ezért fontos, hogy egészséges legyen a növényzet, a megújításához pedig rendszeres aratás kell – fogalmazott a tvkeszthely.hu.

Február közepén a Balaton három pontján  egy úgynevezett Truxorral aratták a nádat a Balatonon. Az önjáró, úszó munkagép a vízen és szárazföldön is alkalmazható sokoldalú masina. Előnye, hogy jóval könnyebb a hagyományos nádvágó gépeknél.

Balatongyörökön is ilyen munkagépekkel aratták a nádat a Szent Mihály kápolna közelében. A Balatonon hosszú évek óta nem alakult ki olyan jégpáncél, ami lehetővé tenné a rendszeres nádaratást. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt csak jégen történő aratással lehetett eddig megvalósítani.

Az éghajlatváltozás miatt egyre kevésbé várhatók kellően fagyos telek, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új technológiákat keresnek.

„Ebben támogatóink voltak a szakmai partnereink is: a természetvédelmi kezelővel, a természetvédelmi hatósággal és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az idei évben három helyszínen – Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön – jelöltünk ki egy-egy mintaterületet” – nyilatkozta Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A három helyszínen zajló munka egy kísérlet volt. A február 15-el lezáruló nádaratási szezont követően most folyamatosan figyelik majd a szakemberek a területeket. Azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány. A növény aratásának ugyanis az az elsődleges célja, hogy jó minőségű legyen a nádas, mert az kedvez a tó vízminőségének.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság első embere hozzátette:

„Reményeink szerint a növény életciklusa megfelel majd a kívánalmaknak és így ezeket az alkalmazott kisgépes technológiákat a jövőben ki fogjuk tudni majd terjeszteni nagyobb területekre és így a jégmentes időszakokban is sokkalta hatékonyabban megújíthatóak lesznek a Balaton nádasállományai.”

A Balatonon learatott nádból a jobb minőségűt ipari célra használják fel: nádszövet, nádpalló készül belőle, vagy tetőt fednek vele.

A vízminőségvédelmi, azaz tisztító nádvágás a több éve nem aratott, kifejezetten rossz minőségű nádasok feljavítására szolgál, a tó vízminőségének megőrzése, javítása érdekében történik. Ez a nád zöldhulladék telepre kerül.

„Az idei évben nádvágásra a vízügyi igazgatóság 66 hozzájárulást adott ki, ez 65 hektár nagyságú területre szólt. Ebből haszonnád vágásra történő hozzájárulás mintegy 31 hektár területet érintett”– összegzte a vízügyi vezető.

Az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállomány minősége – állapította meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tavaly áprilisban végezett felmérések szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a part felőli oldalon azonban a nádasok pusztulnak. Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas.


Forrás: tvkeszthely.hu

Kapcsolódó

200 veszélyes vagy beteg fát vágnak ki Keszthelyen

Az önkormányzat a lakosság türelmét kéri. - - A VÜZ Kft. heti ütemterv szerint végzi a fakivágásokat.
Elolvasom

Tőrpengéjű sétapálcákat rendelő kereskedő ellen emeltek vádat Zalában

Az Egyesült Államokból rendelt, rejtett tőrpengéjű sétapálcákat akart forgalmazni egy keszthelyi kereskedő
Elolvasom

Balesetben meghalt egy motoros Veszprémnél

Balesetben meghalt egy motoros kedd este Veszprém és Szentkirályszabadja között - közölte a Veszprém Várme
Elolvasom