Veszélyes lehet az enyhe tél az állatok számára

A tavaszias hőmérséklet nem feltétlenül üdvözlendő, legalábbis nem decemberben.

Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy az őshonos állatok előnyére. Hogyan alkalmazkodnak az állatok a télhez? Milyen kihívást jelent számukra, ha enyhül az időjárás, és sokasodnak a szélsőségek? A 24.hu Dr. Földvári Gábor biológussal beszélgetett.

Magyarország mérsékelt klímáján az állatok életét alapjaiban határozza meg az évszakok ciklikussága. A gerincesekről – főleg az emlősökről és a madarakról – nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a tavasz az utódok születésének időszaka. Azért van így, hogy a nyári bőséget maximálisan kihasználhassák növekedésük során. A nyár végén, az ősszel pedig már a kalóriagyűjtés, a túlélés kerül fókuszba: ki-ki a maga módján, de minden állat a télre készül.

Az ízeltlábúak némileg kivételt képeznek, sokuk ugyanis az év során többször is szaporodhat, illetve még a hideg évszak előtt elpusztul, a faj fennmaradását a következő évben kikelő új generáció biztosítja. Ami viszont minden egyes állatban közös, hogy a táplálékban szegény, fagyos tél jelenti számukra a legnagyobb kihívást – írja a portál.

Milyen módszerekkel vészelik át a hazai állatok a telet? Milyen nehézségek adódhatnak a télen a klímaváltozás hatására? Ezekre a kérdésekre Dr. Földvári Gábor biológussal, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársa adott választ.

Kőkemény alkalmazkodás

A tél megkerülhetetlen, más évszakokkal összehasonlítva extrém módon negatív környezeti tényező, ami az élet minden területére kihat. A természet legfőbb parancsa ilyenkor a túlélés, bármi áron. A testhőmérsékletüket szabályozni képes emlősök és madarak számára nem is feltétlenül a hideg a legnagyobb probléma, hanem a növényi szerves anyag – minden táplálék alapja – hiánya vagy korlátozott mennyisége.

“Az állatvilág alapvetően három stratégiát követ: egyesek helyben maradva aktívan alkalmazkodnak a hideghez és a kevesebb táplálékhoz, mások jobb körülményeket keresve vándorolnak, a harmadik csoport pedig dermedtségbe, »téli álomba« merül” – mondta a 24.hu-nak Földvári Gábor.

Az evolúció igen keményen méri az alkalmazkodás lehetőségét, ez nem valami aktív, tudatos cselekvés, hanem szelekció eredménye: azok az egyedek éltek túl és tudtak tovább szaporodni, amelyek életben maradtak a szűkös és egysíkú téli diéta mellett is. Gondoljunk bele, mi történne, ha mi, emberek hónapokig csak kenyeret ennénk, és abból sem annyit, hogy rendszeresen jól lakjunk. Hamar hiánybetegségek alakulnának ki, rámenne az egészségünk, legyengülnénk, kiszolgáltatottabbá válnánk a külső körülményeknek, sokan bele is halnának.

A telet hazánkban átvészelő állatokat az tette erre alkalmassá, hogy azon kevés túlélők leszármazottai, amelyek képesek voltak tolerálni az extrém hatásokat. Főként növényevőkről van szó, a ragadozók számára inkább mennyiségi, mint minőségi problémákat okoz a tél.

A teljes cikk itt olvasható.