Vonyarcról a 14. században lehetett először olvasni egyházi dokumentumokban. Akkoriban nemesi családok birtokolták, majd 1573-ban a törökök gyújtották fel. Egy bő évszázadig állt elhagyatottan, amikor is szőlőhegyként éledt újjá poraiból. Az ekkori írások Balatongyörök agglomerációjaként emlegetik. Ekkor jelent meg a szomszédos Vashegy is. A falu lakói többségében zsellérek voltak, birtokosa pedig a Festetics család. Vonyarc és Vashegy végül 1850-ben egyesült, nem sokkal ezután hozták létre első közös iskolájukat. Lassú, csordogáló fejlődését végül az 1950-es évek turisztikai fejlesztései katalizálták és tulajdonképpen azóta nyerte el ma is őrzött népszerűségét.
Látnivalói közül talán a legfigyelemreméltóbb a Szent Mihály kápolna, amely az ország egyetlen halászkápolnája. A helyi mende-mondák úgy tartják, hogy 40 halász építette a ma már műemlék jellegű épületet hálájuk jeléül, amiért megmenekültek egy pusztító erejű balatoni viharból. Innen lenyűgöző kilátás nyílik mind a tanúhegyekre, mind a magyar tengerre, de aki igazán pazar panorámára vágyik, annak a kicsit magasabban fekvő Kitaibel Pál kilátót is szemügyre kell vennie.
Északra, a kilátó felé tartva egy 15 stációból álló keresztúton vezet az ösvény a híres Fénykereszt érintésével. A Krisztus szenvedéseit megörökítő állomások Simon András grafikus munkái.
A nyár általában programoktól zsúfolt, de kiemelkedő fontosságú a község saját, éves borfesztiválja, a minden júliusban terítékre kerülő Vonyarci Boros Forgatag, mely idén kerül 27. alkalommal megrendezésre.
Kiemelt kép: vonyarcvashegy.hu