A megnyitón beszédet mondott Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Navracsics Tibor a VEB2023 kormánybiztosa és Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke is, aki hangsúlyozta: “Az élőzenei szektor, ha magához is tér jövőre, nehezen belátható, milyen sebességgel lesz képes újraépíteni magát, mennyire fognak az emberek elkezdeni koncertre járni.”
A programok fókuszában főként a COVID-válság zeneiparra gyakorolt hatása állt, de szóba kerültek rendezvényzöldítési törekvések és Veszprém Európa Kulturális Fővárosa címéhez köthető tervek is.
Számunkra az egyik legérdekesebb beszélgetés a fesztiválok helyzetét boncolgató téma volt, amely Csiszár Virág, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda és a VOLT Produkció booking vezetője és Kádár Tamás a Sziget Zrt. ügyvezetője, illetve Oszkó-Jakab Natália, a Music Hungary Fesztivál szakosztályvezetője között zajlott, érintve szinte az összes eddig bennünket is foglalkoztató kérdést.
A kerekasztal diskurzus első felében a booking nehézségeiről esett szó, mivel minden fesztivál esetében bő 1 évvel korábban elindul már a fellépők lefoglalásának folyamata, amit egy ilyen bizonytalan helyzet teljesen megbénít. Ráadásul a legnagyobb headliner előadók megtehetik, hogy a vírushelyzet miatt akár 1-2 évig nem is turnéznak, és sokan tartják is magukat ehhez, ezért ezzel is szűkül valamennyit a felhozatal.
Az egyik legfontosabb dolog, amivel a jövőbeli fesztiváloknál számolnunk kell, hogyha meg is tudják majd tartani azokat, akkor is benne van a pakliban számos lemondás és utolsó pillanatos változtatás, főként a külföldi fellépők esetében – foglalta össze Csiszár Virág a helyzetet.
Fontos témaként merült még fel a jegyértékesítések és azok visszafizetési nehézségei által felvetett voucher törvény, vagyis annak visszavezetése, amely mindenki egyöntetű véleménye szerint megoldaná az elmaradt és az esetlegesen elmaradó fesztiválok után visszaigényelt jegyekkel kapcsolatos szabályozást, és nagyban tudná segíteni a szervezők munkáját.
Kádár Tamás a Tomorrowland fesztivált hozta példaként, mivel Belgiumban élő voucher törvény van, ezért ott fel sem merült az idei évben a jegyek árának visszafizetése, azok felhasználása automatikusan átkerült a jövő évi eseményre.
A Sziget Zrt. vezetője azt is elmondta, hogy sajnos mivel ők nem részesülnek semmilyen állami támogatásból, ezért az idei évben egy komolyabb és nagyon fájó létszámleépítésre kényszerültek. A legnehezebb feladatnak ilyen körülmények között azt tartja, hogy egy megfogyatkozott csapattal ennyi bizonytalanság között már belekezdjenek a jövő év tervezésébe, miközben ezzel párhuzamosan a túlélésért is folyamatosan küzdeniük kell.
Itt is előkerült egy szomszédos példa, Ausztria ugyanis 300 millió euros alapot hozott létre az ágazat megsegítésére, és a szervezők vissza nem térülő költségeit szintén az állam téríti meg a fesztivál szegmensnek, amivel segíti a kockázat csökkentését és ezáltal meghozni a “szervezési kedvet”.
Kádár Tamás ugyanakkor elmondta azt is, hogy az ágazat helyzetének megoldására semmiképpen sem az előre felelőtlenül elindított jegyvásárlásokat tartja, mert nem lát rá reális esélyt, hogy a kormány sokkal előre meg tudja majd mondani, hogy a tömegrendezvények szervezésének engedélyezése mikortól és meddig kaphat biztosan zöld lámpát. A 2021-re tervezett és jelenleg publikus fesztivál időpontok egyelőre nem változnak, de semmit nem mernek ígérni azzal kapcsolatban, hogy valóban meg tudják-e majd rendezni azokat.
Szerinte március vége az a pont, amikorra maguknak el kell tudni dönteni, hogy van-e értelme megszervezni az eseményeket.
Ami szinte biztos, hogy 2021 első félévéről minden fesztiválszervező lemondani látszik, ami elsősorban a VOLT Fesztivált érinti, de minden esemény tolódhat az egyik legnagyobb rendezvény átütemezése által.
Végezetül a szakosztály nevében Oszkó-Jakab Natália biztatta a zenei szcéna képviselőit arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk megoldási javaslataikkal és támogassák őket kezdeményezéseikben, például a voucher törvény újraélesztésének indítványozásában.