Az egész ország megérezte a koronavírus hatásait, mégis érdemes különválasztani azokat a turizmusban tevékenykedőket akik a belföldiekre, és azokat, akik a külföldiekre alapozzák a bevételeik nagy részét – olvasható a portfolio.hu-n. Nyáron ugyanis a belföldi turizmus szárnyalt, és ha egy-egy vendéglátóegység nem is tudta azzal a rövid dömping-időszakkal kompenzálni a teljes évi kiesését, legalább szép bevételi számokat láthatott 2020 harmadik negyedévére vonatkozóan. Ugyanakkor Budapest esetében egészen más volt a helyzet, kiapadtak a külföldi turistáktól származó bevételek, ami ahhoz vezetett, hogy még 2020 júliusában is kiugró mértékű, 84%-os csökkenést regisztráltak a vendégéjszakák számában a fővárosi kereskedelmi szálláshelyek. És akkor még a magánszálláshelyek, az éttermek, bárok, boltok bevételkieséséről nem is esett szó.
A nyári enyhe feléledés után, egy még kritikusabb második hullám közepén nehéz a hosszú távú következményeket levonni, hisz még azt sem tudható, hogy rövid távon hogyan alakul a járványhelyzet és a köré épülő szigorító intézkedéssorozat. Ezen túl más ismeretlen változók is vannak a kereskedelmi és magánszálláshelyek piacát is leíró képletben: más országok mikor engedik a lakosságot utazni, vagyis mikor kezdenek el szállingózni a külföldiek; mennyi hotel marad életbe; mennyi rövid távra kiadott lakás ragad most be hosszú távú kiadásra, és vajon lesz-e szigorítás az önkormányzatok részéről a magánszálláshelyek kiadható napjainak számára vonatkozóan.
A szállodapiaccal kapcsolatban minimum három fontos hatást lehet a jelen helyzetbe számba venni. Az egyik, hogy a moratórium sok szereplőt mentett meg a csődtől, a másik, hogy a fejlesztési kedv némileg csökken, vagy legalábbis csúsztatva van, a harmadik a hotelpiac töredezettsége az eltérő belföldi és külföldi vendégkereslet miatt.
Moratórium
Már készülnek a rutinos befektetők egy jó vételi lehetőségre, és biztosan lesz is számukra néhány bedőlt hotelprojekt. Ugyanakkor az is biztos, hogy a moratórium ezeket kitolta, illetve sok szállodatulajdonost meg is mentett a bezárástól. A hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állományának 55%-a volt moratóriumban 2020. június végén, az ingatlantípusok között a szállodafinanszírozásban volt a legmagasabb, 77 %-os a moratóriumba lépett hitelek aránya
Fejlesztési kedv
A BDO adatai alapján év elején még 5000 várható szobaszámot becsült a szakma a következő évekre, ehelyett most 2000-2500 szobára a reális. Azt is lehet látni, hogy 2021-re csúsztak a megnyitások, vannak befagyott projektek, illetve néhány még gyerekcipőben járó fejlesztés lakóprojektté alakulhat át.
Belföldi és külföldi turizmus
A nyári tapasztalatokból egyértelművé vált, hogy ha a nemzetközi turizmus kilábalása megakad, akkor az elsősorban a budapesti szállodák körében vezethet ideiglenes vagy tartós bezáráshoz. Mivel a hotel egy hosszú távú, akár 10-20 éves üzlet, nem törvényszerű, hogy az egy-másfél éves kiesés csődbe juttasson minden jó likviditással rendelkező szállodapiaci szereplőt. A hitelek törlesztése szempontjából a 2021 első fele viszont kritikus időszak lehet, és várhatóan ekkor ki is fog derülni, hogy kik tudtak játékban maradni.