„Egyelőre meg tudunk birkózni a drasztikusan emelkedő energiadíjakkal, köszönhetően annak, hogy 2024 elejéig egy fix, nagyon kedvező díjszabású áramszerződéssel rendelkezünk, valamint nem veszünk igénybe gázszolgáltatást” – jelezte a lapnak az Igali Gyógyfürdő vezetője. Gellért Attilától megtudták: a nyár folyamán egy 50 kw-os ipari napelemrendszert telepítettek, amely mérsékelni fogja majd az áramköltségeiket.
A nyitvatartás szűkítéséről és medencék bezárásáról egyelőre nem gondolkodnak a kisváros vezetői. Tartani szeretnénk fürdőjük jó hírét, amit az is alátámaszt, hogy idén nyáron több mint 100 ezer vendége volt a Balatontól alig félórányi autóútra fekvő Igalnak.
A Fonyódtól délre eső Csisztafürdő vezetősége még nem döntött, mivel ellensúlyozza az energiaköltségek növekedését, de a gyerekmedencét szeptember 1-jén bezárják – tájékoztatta a lapot Kara Barbara fürdővezető.
A Dél-Dunántúl legnagyobb vízterületű létesítményében, a Kaposvári Virágfürdőben most zajlik a költségnövekedés felmérése. Az élmény- és gyógyfürdő munkatársai olyan megoldásokat dolgoznak ki, amelyek a lehető legkisebb mértékben érintik a vendégeket – válaszolta turizmus.com érdeklődésére Löffler Zita, a Kaposvári Élmény és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Hasonlóképpen válaszolt a Hévízfürdő és Szent András Reumakórház igazgatója, de a témában jelenleg nem kívánt részletesebb tájékoztatást adni.
„Jelentős áremeléssel kell szembenéznie a Zalakarosi Fürdőnek is, az energiaárak emelkedése miatt mintegy 650 százalékos gáz-, illetve 400 százalékos villamosenergia plusz kiadással kell számolnunk. Ez több százmillió forintot jelent” – közölte a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója. Végh Andor elmondása szerint már eddig is szükség volt bizonyos kiadásokat csökkentő lépésekre, így például a humánerőforrás és az energiahatékonyság terén, de vizsgálják a geotermikus energia kiaknázásnak lehetőségét is.
A Zalakarosi Fürdőben nem várható a szolgáltatások palettájának változtatása. Az év végéig maradnak a jelenlegi jegyárak, és a vendégeknek csökkentett nyitvatartással sem kell számolniuk – közölte a vezérigazgató. “Hiszek a csapatmunka erejében és a stabilitásban, ezek jó alapot képeznek ahhoz, hogy a fürdő ezt a nehéz időszakot is átvészelje” – fogalmazott Végh Andor.
A kehidakustányi fürdőben is komoly fejtörést okoznak a megemelkedett energiaköltségek. “A lehetséges válaszok esetünkben vagy nagyon korlátozottak, vagy nincs igazából mozgásterünk. A nyitvatartás szűkítését nem tartom kifejezetten hatékony megoldásnak. Lehet vele spórolni, de nem vagyok biztos abban, hogy az így megtakarított összeg több lenne, mint amennyi vendéget ezáltal veszítünk” – osztotta meg dilemmáját Horváth Benedek, a Kehida Termál igazgatója. Az viszont már biztos, hogy a fürdő kinti, téli medencéjét nem fogják sokáig üzemeltetni, de a benti medencék működésén nem változtatnak.
„Igazából csak az áremelés marad eszközként a kezünkbe, hogy korrigáljunk a veszteségeken. Idén már volt áremelés, de könnyen lehet, hogy újra rákényszerülünk. Főleg, hogy az élő munkához kapcsolódó költségek is gyorsan emelkednek” – érvelt a kehidai fürdő vezetője. Még átgondolják, milyen energetikai beruházások felé fognak nyitni, legyen az napenergiai, geotermikus vagy hőszigeteléses. De ezek komoly beruházásokat követelnek, és kérdéses, hogy megtérülnek-e egy-két év alatt – tette hozzá Horváth Benedek. “Fürdőbezárásoktól nem kell tartani, de szolgáltatás-változtatásokra számítani kell a jelentősen megnövekedett energiaárak miatt” – nyilatkozta Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Szavai szerint a magas gáz- és áramköltségek nem terhelhetik “büntetlenül” tovább a fürdőfenntartók költségvetését, ezért a vendégeknek tudomásul kell venni, hogy több helyütt is csökkenhet a nyitvatartási idő és a szolgáltatások köre is módosulhat. „Figyelemmel kísérjük a fürdők helyzetét, az útkereső törekvéseket, ezzel együtt biztosak vagyunk benne, hogy az Európa turisztikai térképén szereplő nagy hazai fürdők túlélik a krízist, akár a szolgáltatások csökkentésével is” – tette hozzá a fürdőszövetség főtitkára.