Krízishelyzet a vendéglátóiparban: így reagált a legnagyobb vidéki szállodalánc a bezárásokra

Az energiaválság következményei nehéz telet vázolnak a hazai vendéglátóipar számára – írja a vg.hu.

Az eddigi legsúlyosabb válságával néz szembe a szállodaipar a drámai mértékű energiaár-emelkedés miatt. Ebben a helyzetben stratégiai jelentőségű, hogy az egyes települések gazdasági életére óriási hatást gyakorló, ikonikus fürdőhelyek többsége a nyitvatartás mellett döntött – közölte a Világgazdasággal a legnagyobb vidéki szállodalánc, a Hunguest Hotels.

Budapest turizmusa jól teljesít, mégis bezár néhány napon belül az ország és Budapest legnagyobb szállodája, a Danubius Hotel Hungaria. A félezer szobás szállodát a bejelentés szerint négy hónapos kényszerpihenőre, konkrétan február végéig tartó bezárásra ítélte gazdasági megfontolásokból tulajdonosa és üzemeltetője, a Danubius csoport. A friss bejelentés kapcsán minden korábbinál erőteljesebben vetődik fel a kérdés, hogy képes lesz-e kitartani, illetve nyitva tartani az energiaválság idején az ország legnagyobb vidéki szállodalánca, a Hunguest Hotels. A VG megkeresésére Labossa Lajos, a Hunguest Hotels Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója leszögezte, alapvető fontosságú a következő időszak vendégforgalma szempontjából, hogy a nemzetközi és országos jelentőségű, és egyben az adott települések gazdasági életére óriási hatást gyakorló, ikonikus fürdőhelyek, például Hévíz, Gyula, Bükfürdő, Hajdúszoboszló, Zalakaros, a nyitvatartás mellett döntöttek. 

A Hunguest Hotels szállodái ugyanis szimbiózisban élnek a mellettük található fürdőkkel, azok a fürdővárosokban a legfontosabb, gyakorlatilag kizárólagos vonzerőt jelentik.

Fürdő nélkül sem Bükfürdőre, sem Hajdúszoboszlóra, de Zalakarosra és Hévízre sem érkezne több turista, ezeken a helyeken a fürdőgyógyászatra és a wellnessre épült ki minden, a szállodák, a magánszálláshelyek és a vendéglátás egyaránt.

A drámai mértékű energiaár-emelkedés miatt a szállodaipar az eddigi legsúlyosabb válságával néz szembe – fogalmazott Labossa Lajos. A drasztikus mértékű költségnövekedést ráadásul senki, sem a vendéglátósok, sem a szállodaipar nem tudja áthárítani a vendégekre, nagy részét saját profitjuk rovására le kell nyelniük. A dinamikus árazással lehet némileg finomhangolni a bevételen, de mindenkor a lélektani határon belül szabad csak mozogni a kereslet fenntartása érdekében.

A piacvezető vidéki szállodalánc nagy kapacitású, 150-200 szobás, kiterjedt wellnessrészlegekkel rendelkező hoteleket üzemeltet, ezek épületei tetemes mennyiségű energiát használnak fel. 

A drasztikus energiaár-emelkedés igazából tavaly október óta sújtja a szállodaipart, a Hunguestnél már ekkor elkezdték körültekintőbben monitorozni az energiafelhasználást az üzemeltetett létesítményekben – jelezte a kommunikációs igazgató.

Az energiafelhasználás csökkentésének szándékával hatékonyabb épületüzemeltetési eljárásokat vezettek be, és 2022 elején elindították a megújulóenergia-beruházási programot, amelynek keretében két szállodára telepítettek napelemet az első fél évben. További napelemes projektek is előkészítési és engedélyeztetési fázisban vannak. A nagyszabású izzócsereprogram pedig már lezajlott a Hunguest Hotels által üzemeltetett két, országos jelentőségű fürdőben, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged és a Saliris Thermal & Spa épületében, ahol korszerű LED-izzókat szereltek fel. A beruházás költségvonzata összességében több tízmillió forint volt, amiből biztosították az épületek áramigényének csökkentését.

Az energiafogyasztás mérséklése, a létesítmények energiaigényének csökkentése minden részletre kiterjedő felmérés alapján történik a társaságnál, volt példa nemrég egy egész éttermi részleg üvegfelületének hővédő fóliázására is. Mindezeken túl folyamatosan keresik a további beruházási lehetőségeket ezen a területen.

A Hunguest Hotels három nagyszabású szállodafelújítási projektje, a Hunguest Panoráma, a Hunguest BÁL Resort és a Hunguest Bük már be is fejeződött korszerűsítése során kiemelt hangsúlyt fektettek az energiatakarékos megoldásokra, többek között épületfelügyeleti rendszerek kiépítésére, korszerű hőszigetelő anyagok és nyílászárók beépítésére. A részben a Kisfaludy-program támogatásával, nagyobb részben önerőből megvalósuló szállodafejlesztési program 2024-ben ér véget.

Szigorú költségkontrollal, napi többszöri fogyasztásellenőrzéssel, az energiapazarlás megelőzésével, de a vendégélményt érdemben nem befolyásoló működési változtatásokkal szeretnék átvészelni a következő hónapokat – fogalmazott Labossa Lajos. A magyar szállodaipari vállalat a keresletet stimulálva, a szűkülő piacon extrákkal igyekszik a vendégeket – kötelezettségek nélküli – foglalásra motiválni. A félpanziós ellátás mellé szinte mindegyik szállodájukban tartalmazza a szobaár a belépőt a városi fürdőbe is. Nemrég meghirdették az őszi gasztroheteket, ami ugyancsak azt sugallja, hogy a szállodalánc teljes erővel az év végére koncentrál.

Tizenegy településen pontosan tucatnyi hotelt üzemeltet a Hunguest, amely több helyen a legnagyobb foglalkoztatók között van. 

A céges szinten több mint ezer dolgozó megélhetését biztosító vállalat kommunikációs igazgatója nem titkolta, hogy a jövő év első negyedévére ugyanolyan bizonytalanok a prognózisok, mint az elmúlt két és fél évben bármikor. 

A szállodaipar még túl sem jutott a Covidon, amikor elkezdődött az energiaválság, majd az ukrajnai háború, a bizonytalan körülményekhez már szinte hozzászoktak az ágazati szereplők.

A Hunguest számára viszont legalább a lenullázódott orosz és ukrán vendégkör nem jelentett kiesést, mert a hévízi szállodájukat a Covid miatt előrehozott időpontban újították fel, és nyitás után már nem sokkal kitört az ukrajnai háború. Időközben 12 ezer vendégéjszakát önköltségen biztosítottak az Ukrajnából menekülteknek – tájékoztatott a marketing- és kommunikációs vezető.

A következő hetekre nem érzékelnek keresletcsökkenést, sőt, a tavalyinál jobb őszi hónapokra van kilátás az előfoglalások alapján.