Simon István Bazsiban látta meg a napvilágot és 18 éves koráig élt a településen. Első verseskötete már a Sümegen töltött középiskolai évei alatt megjelent. A felfelé ívelő pályát némiképp az orosz hadifogság szüneteltette, ám a második világháború után hamar megtalálta a helyét a budapesti ELTE-n, illetve a kortárs irodalmi folyóiratok szerkesztőségeiben.


Verseskötetei sorjáztak, költői hangja pedig folyamatos és természetes művészeti evolúción esett át az évtizedek során. Szeretett szülőföldjével való kapcsolata azonban sosem szűnt meg, sőt 1963-ban a megye országgyűlési képviselőjévé vált. A tragikusan fiatalon, mindössze 49 évesen elhunyt költőt végakaratának megfelelően Bazsiban helyezték örök nyugalomra.


„Ebben a házban született, 1926. szeptember 16-án Simon István Kossuth-díjas költő” – olvasható a szülői ház falára kihelyezett emléktáblán, melyet a költő 1975-ben bekövetkezett halála után 8 évvel újíttatott fel a helyi önkormányzat. 1990-ben a gazdasági épületet is renoválták, itt néprajzi kiállítás került berendezésre.
Fotók: Google Maps