Lélegzetelállító légköri jelenségről készült fotó a Balaton-felvidéken

A Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetőjének egy igazán különleges meteorológiai jelenséget sikerült lencsevégre kapnia.

Somogyi László a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetője, aki az érdeklődőknek izgalmas túrákon mutatja be a Badacsony értékeit és szépségeit, szeptember 20-án, szerda reggel egy különleges légköri jelenségnek volt a szemtanúja. A fényképezőgépének és a drónjának hála meg is örökítette ezeket a nem mindennapi pillanatokat – tudatta a 24.hu.

A Sokszínű vidék megkeresésére így mesélt az élményéről:

“Kedden kiadós eső volt a Balaton-felvidéken ezért szerda reggel sekély köd alakult ki a Balaton felett és a tanúhegyek között. Ez a fajta köd a felszín közelében helyezkedik el és a hegyek kilátszanak a párából. A köd felett szikrázó volt a napsütés és tiszta volt a levegő is. Aznap reggel munkába menet megálltam a Szent György hegy déli oldalán a Kisapáti-Hegymagas összekötő út mellett a szőlőtáblák között. A fényképezőgépem és a drónom mindig nálam van ezért gondoltam repülök egyet, és az eredményt látva nagyon is jól tettem. A drónt 120 méter magasságra engedtem fel, ahol ezeket a fotókat és a videót el tudtam készíteni. Aznap reggel még Badacsonytomaj mellett is repültem, de addigra felszállt a köd”.

László elmondása szerint, a Balatonnál most kezdődik a szezonja a sekély őszi ködöknek. A ködívet is ilyenkor lehet megfigyelni, de ahhoz az az ideális, amikor ritkul a köd és átsüt rajt az alacsony reggeli nap. A fő időszak október és november hónapban van.

Az elmúlt hónapokban több felvételen is sikerült megörökítenie a ködlepelbe bújt balatoni tájat, ami az alábbi galériában tekinthető meg.

De mi a ködív?

A ködív egy különleges légköroptikai jelenség, amellyel az őszi és a tavaszi időszakban találkozhatunk a leggyakrabban. Tulajdonképpen sok mindenben hasonlít a szivárványhoz, a fő különbség azonban a víztartalmukban van. A szivárványban ugyanis esőcseppek bújnak meg, a ködívet pedig ennél jóval kisebb méretű vízszemcsék alkotják.

A vízszemcsék sűrűsége miatt a színek nem képesek az ívben külön válni, így a szivárvány helyett egy egyenletesen fehér szín jön létre. A jelenség a Napnak háttal állva, a reggeli órákban látható. Ritkán, de éjszaka is felbukkanhat, akkor a Hold fényei idézik elő.

A két jelenség legfontosabb közös jellemzője, hogy a vízcseppek rendkívül aprók: méretük 10-100 µm. Apró méretük miatt képesek a levegőben lebegni és homogén közeget kialakítani. A ködre jellemző, hogy adott tartományon belül a páracseppek mérete változhat. Általában a frissen kialakult köd apróbb, s egyenletesebb eloszlású cseppeket tartalmaz, tartós ködben az apró cseppek nagyobbakká állnak össze. Egyszóval a köd is frissen az igazi, olvasható a Légköroptikai jelenségek honlapján.


Fotók: Somogyi László