Amikor az egyik szem látásélessége nem fejlődik ki megfelelően, akkor beszélhetünk amblyopiáról, azaz tompalátásról – noha a szem fizikai tulajdonságait tekintve egészséges. Legtöbbször a kancsalság vagy a nagymértékű dioptriakülönbség következményeként jelenik meg. Lényeg, hogy az agy és a szem közötti kapcsolat nem fejlődik ki megfelelően, így az agy „lekapcsolja” a gyengébben látó szemet, átadva a szerepet az erősebbik szemnek. A tompalátás a gyermek elmondása alapján kezdhetjük gyanítani, pontos diagnózis azonban csak orvosi vizsgálat útján jöhet létre. Ekkor a szemorvos tesztekkel ellenőrzi a látásélességet és a szemek működését.
Kulcsfontosságú kérdés, hogy a tompalátás kezelése időben – azaz a lehető legkorábban – megtörténjen, hiszen ennek hiányában maradandó károsodás jöhet létre már gyermekkorban. Egyebek mellett megjelenhet a térlátás és a mélységérzékelés, ez pedig jelentősen befolyásolja az életminőséget. Nehézséget okozhat a gyermeknek az olvasás, írás, a tanulás, a sport, de akár még az egyszerű szabadidős tevékenységek folytatásában is. Sajnos, ezek együttese hatással lehet az önbizalomra és a társas kapcsolatokra is, ami gyermekkorban talán még súlyosabb probléma, mint később. A tompalátás – ha nem kezelik – felnőttkorban is komoly hátrányt jelenthet, hiszen a látásvesztés nem javítható sem szemüveggel, sem kontaktlencsével. Erre már korábban is felhívta a figyelmet Dr. Nagymihály Attila tompalátás specialista.
Az első lépés, mint a legtöbb rendellenesség kezelésében a felismerés. Ha a gyermek panaszkodik a látására, fontos, hogy szülőként komolyan vegyük gyermekünk jelzéseit. A legkönnyebben felismerhető tünetek közé tartozik a kancsalság vagy a hunyorgás. Általában ekkor a szemorvosi vizsgálat után a jobban látó szemet lefedik, hogy a gyengébben teljesítő is „megerősödjön” – vagyis kényszermunkára fogják a „lusta felet”. Mindemellett alkalmazhatók speciális kontaktlencsék vagy szemüvegek is, melyek segítenek korrigálni a problémákat.
Egyes esetekben a szemorvos tanácsolhatja azt is, hogy végezzen a gyermek rendszeresen ortoptikai gyakorlatokat is, melyek célja, hogy megerősödjenek a szemizmok, és, hogy javuljon a szemek közötti koordináció. A kezelést mindenképpen szemész szakorvosnak kell irányítania, a szülőknek pedig aktívan részt kell venniük a kezelési folyamatban.
Az, hogy időben felismerjük a tompalátást, a későbbiek fényében elengedhetetlen, hiszen gyerekünk egész életét befolyásolhatja, hogy mennyire vesszük komolyan a problémát. Jó hír azonban, hogy a korai észleléssel és a megfelelő kezeléssel rengeteget javíthatunk a gyermek gyerek- és felnőttkori életének minőségén!